Vera 4. rész
Előzmény
Vera 3. rész (családi)
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
Miután elpakoltuk a délutáni buli kellékeit és rendet csináltunk, bementünk a házba. Itt a társaság nemek szerint két részre bomlott. A lányok felmentek az emeletre, a padlásszobák szintjére, mi fiúk kiültünk a teraszra még iszogatni.
– Hogy éreztétek magatokat? – kérdezte Feri.
– Köszönöm én nagyon jó. – feleltem és az öcsém is lelkesen bólogatott.
– Benne lennétek máskor is ilyen megmozdulásba?
– Persze! – vágtuk rá egyszerre.
Aztán persze a csajokról beszélgettünk, sorra elmondtuk kinek ki tetszett, kivel találkozna még szívesen. Szinte észre se vettük, hogy elrepült az ido, egyszer csak besötétedett. Éppen elkezdtük összeszedni magunkat, mikor a terasz ajtajában megjelentek a lányok.
– Már be akartunk menni. – világosította fel oket Feri. – Hát ti?
– Mi kitaláltunk egy kis játékot. – megint Kata volt a szószóló.
– Mi az? – érdeklodött az öcsém.
– Nos, pont három pár van itt. Igaz, korábban már elterveztük, hogyan legyen az este, de most új ötlettel állunk elo. Azt találtuk ki, hogy berendezünk az emeleten három szobát. A szobákba mi leszünk külön-külön. Azt nem mondjuk meg, hogy melyikbe ki. Ti húztok egy szobaszámot és oda kell bemennetek. Az éjszakát így azzal töltitek, akit ott találtok. Benne vagytok?
– De akkor az is kijöhet, hogy én pont veled kerülök egy szobába. – vetette ellen Feri.
– Hát akkor az jön ki. – mosolygott rá a húga. – Csak nincs valamilyen kifogásod ellenem?
– Mégis a testvérem vagy...
– Ne légy ennyire konzervatív! Különben is egyáltalán nem biztos, hogy így jön ki a sorshúzás eredménye.
– Ti már tudjátok melyik szobába lesztek? – kérdeztem.
– Igen. A szobákat az egyszeruség kedvéért besorszámoztuk egytol kezdve. Ki választ eloször?
– Válasszon eloször Feri! – javasoltam. – Aztán az öcsém, így én nekem megmarad a harmadik lehetoség. Én rábízom magam a sorsra.
– Hát jó. Legyen a kettes számú szoba az enyém. – választott Feri.
– Legyen az enyém az egyes. – szólalt meg az öcsém.
– Akkor nekem megmaradt a hármas. – mondtam megadóan.
– Akkor ez rendben van. – mosolygott Kata. – Akkor most menjetek és készüljetek fel a randira. Egy negyed óra múlva már bekopogtathattok a szobaajtókon. Addig elfoglaljuk a szobáinkat.
– Jól van. – egyeztünk bele.
– Hogy éreztétek magatokat? – kérdezte Feri.
– Köszönöm én nagyon jó. – feleltem és az öcsém is lelkesen bólogatott.
– Benne lennétek máskor is ilyen megmozdulásba?
– Persze! – vágtuk rá egyszerre.
Aztán persze a csajokról beszélgettünk, sorra elmondtuk kinek ki tetszett, kivel találkozna még szívesen. Szinte észre se vettük, hogy elrepült az ido, egyszer csak besötétedett. Éppen elkezdtük összeszedni magunkat, mikor a terasz ajtajában megjelentek a lányok.
– Már be akartunk menni. – világosította fel oket Feri. – Hát ti?
– Mi kitaláltunk egy kis játékot. – megint Kata volt a szószóló.
– Mi az? – érdeklodött az öcsém.
– Nos, pont három pár van itt. Igaz, korábban már elterveztük, hogyan legyen az este, de most új ötlettel állunk elo. Azt találtuk ki, hogy berendezünk az emeleten három szobát. A szobákba mi leszünk külön-külön. Azt nem mondjuk meg, hogy melyikbe ki. Ti húztok egy szobaszámot és oda kell bemennetek. Az éjszakát így azzal töltitek, akit ott találtok. Benne vagytok?
– De akkor az is kijöhet, hogy én pont veled kerülök egy szobába. – vetette ellen Feri.
– Hát akkor az jön ki. – mosolygott rá a húga. – Csak nincs valamilyen kifogásod ellenem?
– Mégis a testvérem vagy...
– Ne légy ennyire konzervatív! Különben is egyáltalán nem biztos, hogy így jön ki a sorshúzás eredménye.
– Ti már tudjátok melyik szobába lesztek? – kérdeztem.
– Igen. A szobákat az egyszeruség kedvéért besorszámoztuk egytol kezdve. Ki választ eloször?
– Válasszon eloször Feri! – javasoltam. – Aztán az öcsém, így én nekem megmarad a harmadik lehetoség. Én rábízom magam a sorsra.
– Hát jó. Legyen a kettes számú szoba az enyém. – választott Feri.
– Legyen az enyém az egyes. – szólalt meg az öcsém.
– Akkor nekem megmaradt a hármas. – mondtam megadóan.
– Akkor ez rendben van. – mosolygott Kata. – Akkor most menjetek és készüljetek fel a randira. Egy negyed óra múlva már bekopogtathattok a szobaajtókon. Addig elfoglaljuk a szobáinkat.
– Jól van. – egyeztünk bele.
Ez csak a történet kezdete, még 8 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Előzmény
Vera 3. rész (családi)
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Gratula!