Tornász fiúk 8. rész - Négymotoros

Senki se gondolja azt, hogy mi tornászok gyakran nyaltuk – faltuk volna egymást. Ez összeférhetetlen magával a sporttal, hiszen kiszippantotta volna minden energiánkat. Nem beszélve arról, hogy a koncentrálóképességünk is jelentősen leromlott volna a túlzott dorbézolásoktól. Gábor bá szigorúan fogott mindnyájunkat, de egyébként is az az igazság, hogy az edzések igen kimerítettek bennünket, így aztán a fáradtságtól még gondolni sem nagyon tudtunk a szexre. Arra is vigyázni kellett, hogy a legkisebb jelét sem mutassuk másságunknak, mert az is kellemetlen következményekkel járt volna. A versenyek előtt volt szinte minden napunkat a tornateremben töltöttük. Nem igazán volt mód lazítanunk, de amikor ennek eljött az ideje, akkor beleadtunk apait-anyait.

Régen írtam már a "jó öreg" Gábor báról! Pedig igazán figyelemre méltó jelenség nemcsak, mint edző, hanem mint férfi. És micsoda férfi! Amikor edzéseken, vagy versenyeken felsegít a szerre, féltőn, gyengéden! Ahogy a gyakorlataim minden másodpercében velem van! És úgy szeretem érezni őt, amikor velem van!

Egyszer egy edzés után mikor már mindenki más hallótávolságon kívül volt, összehívta a "szokásos" bandát: Csabeszt, Attilát és engem.

– Srácok, rendezhetnénk egy jó kis egész napos "programot" a hétvégi telkemen. Nyugis kis hely, senki nem zavarna minket, jól éreznénk magunkat. Remélem mindannyian el tudtok jönni! Már annyira kívánlak benneteket.

Mi tagadás, valóban hiányzott mindnyájunknak egy igazi jó sikamlós hétvége, amikor úgy rendesen egymásba gabalyodunk. Gábor bá Duna-parti horgásztanyája kitűnő helynek bizonyult. Vagy száz méterre jobbról és balról nem lakott senki, csak más hétvégi házak voltak a közelben, de egyáltalán nem sűrűn. Gábor bá a kapuban várt minket. Nyári meleg lévén csak egy szál fürdőgatyesz volt rajta, amely izgatóan feszült gyönyörű izmos fenekén. Milyen csodálatos látvány volt mesterien kidolgozott szálkás felsőteste, és formás izmos szőrös lábai.

– Már vártalak benneteket srácok – mosolygott vidáman hetyke bajusza alatt. – A vizet már próbáltam, nagyon klassz. Gyertek be!

Amint beértünk, Gábor bá behúzta a nappali összes függönyét, bezárta az ajtókat, és letolta a fürdőgatyáját. Ott állt előttünk a maga gyönyörű férfias meztelenségében, kőkeményen merev hímtagjával, amelynek makkja hegye már csillogott a kéjes izgalom okozta előnedvtől. Gyorsan kiugráltunk a gönceinkből és kemény farkunk vadul meredezett kivont kardként Gábor bá előtt.

– Gyere, Isti, kérlek, szopj le! Olyan régen éreztem azt a csodálatos forró szádat!

Én örömmel tettem eleget Gábor bá kérésének, hiszen annyira szép férfias vesszeje van, aminek nem lehet ellenállni. Nagy kerek kemény körülmetélt makkja akkora, mint egy kajszibarack, amikor teljesen megduzzad; szinte alig bírom a számba tolni, de amikor benn van, forrón izzik, és lüktetve ontja a könnyeit. Közben mély férfias kéjes hangon mormog és sóhajtozik. Letérdeltem elé és szándékos késleltetéssel először csak gránit kemény combjait simogattam, nyaltam és harapdáltam. Majd – szándékosan – kikerülve a tojásait és vesszejét nyelvem fejlett kocka hasizmai között megbúvó piheszőrös kis köldökébe nyomtam, és ott köröztem egyre nagyobb vehemenciával. Gábor bá mély egyenletes lélegzetei, férfias sóhajai kísérték nyalakodásomat, miközben kéjnedvben ázó kemény makkjával összenyálkázta a nyakamat és az államat. Majd jónak láttam rátérni a "lényegre". De itt is húzni akartam az időt, ezért a makkját gondosan kikerülve vastag vesszeje szőrös tövétől a koronaárokig nyalakodtam és harapdáltam, majd piheszőrös nagy tojásait csókolgattam. Szinte fantasztikus férfias feromonja. Végül "megsajnáltam" és rábuktam az akkor már teljesen átázott makkjára. Ekkor Gábor bá akkorát üvöltött a kéjtől, hogy muszáj volt a tévét felhangosítani az álca-zaj céljából. Gábor bá homloka verejtékezett, keskeny csípője ütemesen lüktetett, mialatt én átöleltem és kemény, izmos seggét markolásztam nem kis élvezettel.

Csabi és Atti addigra a látottaktól már teljesen begerjedtek. Atti csontkemény brokival odalépett az edző mögé:

– Gábor! Már régóta szerettelek volna megdugni, csak... szóval... én úgy tudtam, hogy te csak bika vagy!

– Attila! – nyögte kéjesen Gábor bá, miközben enyhén lehajolt és egyszerűen közölte Attilával – Tiéd a seggem!

Attila minden ízében remegett a nem várt meglepetéstől.

– Ó Gábor! Milyen kőkemény a segged! – majd hirtelen megállt és nagyot szisszent, miközben erősen elszorította makkja alatt nagyra duzzadt hímtagját. – Majdnem elmentem a gyönyörtől – remegett a hangja.

Széthúzta Gábor bá fenekét, az asztalon lévő krémből kanyarintott egyet és ujjaival elkezdte tágítani az edző szűk forró lyukát. Gábor bá kéjesen vonaglott. Most már elől-hátul kezelésbe vettük. Attila remegve hatolt Gábor bába egy nagy nyögés kíséretével.

– Gábor de jó! Milyen szűk vagy! És... milyen... forró! Őröld a faszom! Préseld..., ez az..., hú de jó!!!

És Gábor bá izmos segge vad harci táncba kezdett, de a számat is egyre intenzívebben kúrta. Csabi pedig megkért, hogy ne térdeljek, hanem guggoljak le, hogy alám tudjon csúszni. Először a seggemet ujjazta, majd azt éreztem, hogy nyelve gyengéden de erőteljesen kényeztetni kezdi először a tojásaimat majd teljes erekcióban pompázó buzogányomat. Makkomon nagy kövér csillogó kéjcseppek jelentek meg, amiket Csabi önfeledtem szürcsölt, kéjeses morgások közepette:

– Istikém, de szép barna farkad van! Egész sötétbarna, mint egy maláj bennszülöttnek! Kurvára izgató! – nyögte, majd faszra éhes mohó ajkai között eltűnt a makkom.

Egyre jobban felgyorsult kiéhezett mohó testünk. Mély fiús nyögések, morgások, sóhajok, kéjes felkiáltások kíséretében lüktetett a nappaliban négy izmos tornász teste. Olyanok voltunk, mint egy zakatoló négymotoros erőgép, amely olajozottan dolgozik, egyre keményebben. Folyt rólunk a veríték, igató férfias illattal töltve be a szobát. Gábor bá teste lüktetett remegett a kéjtől, nagy erős kezeivel simogatta a fejemet, miközben Attila vadul dugta Gábor bá seggét. Csabi pedig elkezdte tágítani a lyukamat, és csakhamar bennem éreztem forró hímrúdját.

– De édes forró barna kis segged van! – kiáltotta Csabi. – Mindjárt eszemet vesztem annyira jó!

És ütemesen toszta a seggemet. Attila egyszer csak hirtelen megrándult, remegni kezdett, és eltorzult arccal tagolatlanul üvöltött a levegőbe.

– Srácok! Én már nem bírom tovább tartani! Most! Igen most megyek! – azzal dorongját Gábor bá seggéből kihúzva hatalmasat élvezett. Gábor bá seggét és hátát jól bevakolta illatos nedűjével, ami nagy cseppekben csöpögött a padlóra.

Gábor bá volt a második: makkja teljes nagyságúra duzzadva lüktetett a számban: Kéjkiáltása neki sem volt erőtlenebb Attiénál. Tekintélyes mennyiségű apatejet lövellt a számba. Milyen finom telt íze volt!

– Gyere, szórjuk el mi is a tele magtárat! – szólt ki alólam Csabi, és miközben ütemesen lovagoltam szép egyenes dákóján, ő erős kezeivel húzogatta nyálkás fitymámat. – Isti, készülj, most telelövöm azt a kemény kis seggedet – kiáltott fel diadalmasan és már éreztem is bő meleg ondósugarát a fenekemben. Csabi még jó ideig lüktetett bennem, mire lecsillapodott.

– Már csak te vagy vissza, Pisti barátom! – mondta Gábor bá. Gyertek srácok, jutalmazzuk meg! Keményen megdolgoztál érte! Azzal leguggoltak elém és felváltva szopták keményen ágaskodó brokimat. Mialatt egyikük szopott, addig valaki a combjaimat harapdálta, amivel amúgy is nagyon fel lehet izgatni.

– Srácok! Most ömlik! – Felkiáltottam és rángó csípővel vadul tört fel hímtagomból az ondószökőkút, gazdagon beterítve a három havert. Kimerülten izzadtam öleltük csókoltuk egymást. Az egész szobát betöltötte az izgató hímillat. Egyszer csak felállt Gábor bá és így szólt:

– Srácok, menjünk le fürödni, így meztelenül, ahogy vagyunk. Ilyenkor már nincs errefelé senki sem. – Felpattantunk és meztelenül lerohantunk a parthoz. Vad kurjongatással ugráltunk a vízbe és nagy lubickolást csaptunk. A klassz fövenyes parton fantasztikus birkózócsatát vágtunk le – meztelenül, férfiasan. Majd egy újabb fürdést követően újra felfrissülve és szexre éhesen mentünk vissza a nappaliba, ahol a "négymotoros" újult erővel zakatolt hajnalig...