Vera 2. rész

Arra ébredtem fel, hogy fázok. Még éjszaka volt a szobában a felkapcsolva felejtett kis lámpa égett. Oldalra pillantottam. Vera álmában oldalára fordult, nekem háttal és az egész takarót magára húzta. Csak a válla, meg lapockája csupaszodott ki alóla. Feltápászkodtam és kimentem a fürdoszobába. Lezuhanyoztam. Jól esett a felfrissülés. Megtörülköztem és a derekam köré tekertem a törölközot. Miután becsuktam magam mögött a fürdoszoba ajtaját, éppen az öcsém botorkált ki a szobájából. Álmos szemekkel rám nézett:
– Na mi van? Meglett a csajszi?
– Most nem bénáztam el, megnyugodhatsz.
– Visszamész?
– Naná!
Eddig arra gondoltam, hogy mégis hagyom a lányt nyugton aludni, de az öcsémmel való váratlan találkozás megváltoztatta a döntésemet. Már csak azért is visszamegyek Verához. A leheto legnagyobb csendben visszamentem a szobába. Az ágyra nézve azt láttam, hogy Vera már hasra fordulva és felém fordított a fejjel fekszik. Felém eso balkarját fejpárnája alá hajlította. Felé fordulva melléfeküdtem a széles ágyra. Elnéztem a békésen szuszogó lány szép arcát. Közel hajoltam, arcon csókoltam. Nem tudtam magam visszafogni, ajkam átvándorolt a homlokára, orra hegyére, fülére, ajkai szegletére meg mindenfelé, ahol csak behajlított könyökétol elérhettem ot.. Úgy vettem észre, hogy tovább alszik, ugyanolyan ütemben veszi a levegot, mint eddig. A puszilgatások hatására újra felébredt bennem a vágy, ismét szeretkezni akartam vele, így gondoltam akkor is, most is, amikor leírom ezeket a sorokat. Én nem szerettem használni azt a szót, amit o még az este hivalkodó gorombasággal kimondott. Mert most, így ot elnézve, csókolgatva rá kellett ébrednem, mégis fellobbant bennem a szerelem. Kezem elindult feléje a lepedon, be a takaró alá. Nem emeltem fel az ujjaim, az volt a tervem, hogy így becsusszanok a teste alá. Lefelé vittem a kezem, hasa felé, a csípoje felé, az öle irányába. Ahogy ujjaim hegye hozzáért a takaró alatt melegen tartott testéhez, a torkom elszorult az izgalomtól. Felébred-e? Megmozdul-e? Lassan tovább csúsztattam az ujjaim a alhasa alá, közben végig az arcát nézve. Egyszer csak behunyt szemmel elmosolyodott, és feljebb húzta felém eso lábát, amivel kicsit megemelte csípojét, mintha csak fészkelodne egyet, így mintha egy kiskaput nyitott volna ki, öle bolyha felé szabaddá téve az utat.