Az osztálytalálkozó

Tavaly nyár eleje. Kellemesen szép idő volt, olyan se nem tikkadt, de hideg sem. Pont jó. A Tisza parton dolgoztam a legjobb helyen, hála apámnak. Kiszolgáló voltam, vagy nem is tudom, hogy nevezzem. Fáradtan hazaértem hajnalban, és persze egész úton azokat a hülye németeket szidtam. Mit variálnak mindig? Nem tudja felfogni, hogy angolból van egy nyamvadt középfokúm, amit így is csak másodjára sikerült letennem? Végre hazaértem, bekaptam valamit, és feljöttem a gépemhez. Egy mailt vártam.

Elhatároztuk a volt osztálytársaimmal, hogy csinálunk egy sátorozást. Persze, ahogy őket ismertem... hogy lesz is belőle valami. Persze nekem se járt más a fejemben, csak hogy milyen jó lenne már végre látni őket. Nekik sosem kell az aranyos és ártatlan oldalamat mutatni. És ez olyan jó volt. Annyira ismertük már egymást.
Az egy elolvasatlan üzenet láttára felcsillant a szemem, és miután megláttam, hogy Lalo az, olyan beteljesülő jó érzést éreztem. Eltűntek a gondolataimból a fránya németek, és csak a saját kikapcsolódásomra tudtam gondolni. Végre!

Az emailben persze az volt, amit vártam. "Péntek 3 óra, vasárnap délelőtt (... ) hozz fürdőruhát, pokrócot és zöldségeket! (... ) "
Hétvégén nem dolgozok, mázli! Péntek délután meg csak helyettesít Szilvi. Majd kárpótolom valahogy, elvégre is én is helyettesítettem már őt.
Nagy nehezen eljött a péntek is, amit persze zsongva vártam és teljesen oda voltam a sátorozásért. Mint egy óvodás kisgyerek, aki megkapta a cukrát.
Nem indultam korán, úgy is elkések, ha sietek, ha nem. Felvettem egy megkötős felsőt, egy rövid farmergatyót és a papucsom. Felültem a kis motoromra, miután belepakoltam a zöldségeket a kosaramba előre, a fürdőruhámat és váltóruhát, a pokrócot pedig túl nagynak találtam, úgyhogy ráültem. Ezt a két percet táncsak kibírom.

Nem kellett messzire mennem, még szerencse, mert a pokróc már csúszkált alattam. Amikor megérkeztem, csak rám néző rémült arcokat láttam, és 4 csajt a vízbe.
Rögtön szárazzá vált a levegő, és csak azon gondolkodtam, hogy ők most min gondolkodnak? Mit néznek ennyire rajtam? Nem híztam egy dekát se, a hajam még mindig hosszú erős hullámos és barna, és a szemeim kékek.