A tető-kerti srác

A legjobb barátnőm és én, úgy döntöttünk, hogy kimozdulunk egy kicsit a szürke hétköznapok unalmából. Elindultunk a városban, nézelődtünk a plázában, bementünk egy-két butikba. Természetesen semmit se vettünk, mondván, hogy majd jó lesz máskor pénz, meg, hogy majd visszajövök érte. De a mászkálás nem is azért történt, hogy pénzt költsünk, inkább azért, hogy szórakozzunk egy jót. Felmentünk a tető-kertbe, és leültünk egy padra. A barátnőm elővette az üdítőjét meg egy újságot. Én addig babrálgattam a telefonomat, szóval elvoltunk. Forró nyári nap volt, és a tető-kert se nyújtott teljes felüdülést, mert ott is nagyon meleg volt. A "nagy – lufit" néztük, ahogy engedi felfelé a kötél. Gondolkoztunk, hogy felmegyünk mi is, de aztán mégse. Egyszer csak odajött hozzánk egy pasi, és mosolyogva a kezembe nyomott egy flyer-t. Megvárta, míg elolvasom, majd ennyit mondott: – Számítok rátok! – és elment. A barátnőm kitépte a kezemből és rám förmedt: – Te teljesen megőrültél, el akarsz menni, egy ilyen "nevenincs" party-ra?
– Miről beszélsz, nem mondtam semmit!
– Az lehet, de ismerlek, és láttam, hogy néztél arra a csávóra!
– Te hülye vagy! Hogy néztem én arra csávóra? Nem néztem rá sehogy! – sértődtem meg, és elfordultam. A barátnőmről az egész baráti körünk tudja, hogy remekül tudja oldani a hangulatot, a feszültséget. Most se történt máshogy, mivel másfelé terelte a szót, és egyből jobb kedvünk lett.

Megegyeztünk, hogy nem megyünk el a bulira, de engem még hajtott a kiváncsiság, hogy milyen lehet ez a party, és persze kíváncsi voltam a tető-kerti pasira is. Hazudtam a barátnőmnek, hogy elmehessek a buliba.

Miután hazamentünk, egész délután magamat csinosítgattam. Megkerestem a legtutibb ruháimat, és mindet felpróbálgattam. Aztán egy fekete – fehér miniruhára esett a választásom, amihez sötétebb skálájú smink passzol. A frizurámat is megcsináltam, és ott ültem az ágyon. Bámultam az órát, hogy mikor induljak, hogy ne is én legyek ott elsőnek, de azért sikkesen késsek is egy keveset. Végül 9 – fél 10 lehetett, amikor elindultam.

Elég nehezen találtam oda. De a zenéből ítélve már nem lehettem messze, amikor megláttam a barátnőmet. Ő nem látott meg engem, és azt szerettem volna, hogy a buliba se lásson meg.