Nőgyógyászati vizsgálat

Károly igencsak szomorúan ért haza. Az iskolában lemaradt a nőgyógyászati gyakorlatról és másnap volt a gyakorlati vizsga. A tanár híres volt arról, hogy szigorúan osztályozott és a legkisebb hibát és kirúgással büntette.
A vacsoránál igencsak lógó orral ült, amit még édesanyja is észrevett. Marika a vacsora vége felé nem bírta már a csöndet és rászánta magát, hogy megkérdezze:
– Mi a baj, fiam? Miért vagy olyan csöndben?
Károly először nem válaszolt, sőt el is pirult erre a kérdésre.
– Na, mondd már, hátha tudok segíteni. – győzködte őt édesanyja.
– Az a baj, hogy holnap lesz a nőgyógyászati gyakorlati vizsga és én lemaradtam a gyakorlati óráról.
– Ó! – pirult el most már Marika is. – Legfeljebb a pótvizsgán átmész. – válaszolta.
– Hát..., igen. Csak az a baj, hogy a pótvizsga még nehezebb szokott lenni, mint az első.
– Hát persze, ez mindenhol így van. – gondolkozott el Marika, majd hosszú hallgatás után így felelt:
– Mi lenne, ha rajtam gyakorolnál?
– Rajtad?! – képedt el Károly. Benne fel sem merült ez a lehetőség de már a gondolattól is borzongás töltötte el. – De hisz te az anyám vagy! – jelentette ki.
– Az igaz, de nő is vagyok egyben és én is szoktam nőgyógyászhoz járni. És tudomásom szerint te az leszel, nem? Neked olyankor úgyis úgy kell nézned a nőket mint egy pácienst, tehát a legjobb, ha rajtam gyakorolsz.
– Igazad van. – mosolyodott el Károly. – Mikor kezdjük? – kérdezte szinte sürgetőleg belegondolva, hogy látni fogja anyja nemi szervét. A gondolattól megmozdult farka a nadrágjában, de fészkelődött és igyekezett azt eltakarni, nehogy anyja észrevegye és lefújja a gyakorlást.
– Rögtön vacsora után. Megfürdöm és kezdhetjük is. De hol csináljuk?
– Nálam a szobában. Én is megfürdöm és előkészülök.
– Rendben. – mosolygott Marika és remélte, hogy a fia nem tudja, hogy már évek óta amióta a fia nőgyógyásznak készül arról álmodozik, hogy őt is vizsgálja. A kezeivel megérintse, nemi szervének ajkait széthúzza, oda benyúljon, azt tapogassa. Már a gondolattól majdnem elélvezett. Hálás volt a sorsnak, hogy ezt így alakította, hiszen már maga gondolkodott azon, hogy hogyan kellene magát a fiával megvizsgáltatnia...