Kirándultam a barátaimmal

Április utolsó hetére szerveződött egy kirándulás. Ugyan négyen mentünk, de ez nem azt jelenti, hogy ki – ki a párjával, mert én nem jártam egyik sráccal se, csak jó barátságban voltunk. Jókat dumáltunk, ökörködtünk, vagy moziba mentünk. Ha valamelyikőjüknek akadt egy lány, arra az időre én háttérbe szorultam, nélkülem mentek a programokra, de rendszerint ezek a kapcsolatok nem tartottak sokáig, s amikor vége lett, ismét összeállt a baráti kör, és megint együtt mászkáltunk mindenhová. Engem kedvelt mindegyikőjük, mert jókat lehetett velem beszélgetni, még akár számítástechnikáról, vagy az autókról is, vagy más, férfiaknak fenntartott témákról. Én is kedveltem őket, jó fej volt mindegyik

A kirándulás jól indult, már elég kellemes az idő, az erdőt meg kifejezetten szeretem ilyenkor, mert az a laza zsenge zöld annyira áthatja a tájat, és annyira megvidámít engem, különösen ilyen ragyogó kék ég háttér előtt, hogy hetekre kitart a derűm.

Úgy számoltuk, hogy este 6 – 7 környékén érünk a turistaházba. Ott megalszunk, és reggel folytatjuk a túrát. Már jó ideje mentünk, alkonyodott, de nekem valahogy olyan megérzésem volt, mintha nem a megfelelő irányba mennénk, hisz a térkép szerint itt már egy nagyobbacska tisztást el kellett volna hagynunk, és az út jelentősen jobbra kellett volna, hogy forduljon. De nem úgy volt. Ellenvetésemre a srácok csak legyintettek, hogy nyugi, ez egy jól taposott ösvény, itt gyakran járnak, jó út ez nekünk.

Közben a felhők egyre sűrűbbre tömörültek, attól tartottam, hogy zuhé lesz belőle. Kotorásztam is a hátizsákomban, de esőkabát nem volt nálam. Ez pech. Különösen, mert nem sok idő múlva tényleg eleredt az eső. Eleinte csak gyöngén permetezett, később aztán rázendített és dézsából öntötték. Levettem a szemüvegemet, mert a vizes üvegen át nem láttam rendesen az ösvényt, de tulajdonképpen az összes ruhámat kellett volna levennem, a hátizsákba pakolnom, hogy száraz maradhasson, majd pedig az eső végeztével újra felöltözni. De nem így történt, hanem hagytam, hogy végzetesen átázzon a pulcsim is, a blúzom is, a trikóm is, végül már éreztem, hogy a gerincem árkában csurog lefelé az esővíz. Olykor az arcomról eltöröltem, de a többivel nem tudtam mit kezdeni. A vizes nadrág rám tapadt, a sár ráragadt a cipőmre, nehezítette a gyaloglást. Egyre inkább fáztam. De persze nyafogni nem akartam, egy fiú társaságban nem fogok affektálni az eső miatt, a srácok is csak tűrik, és talpalnak tovább szótlanul. De titkon egyre azt reméltem, hogy mielőbb odaérkezünk már, s ha majd megérkezünk a házba, végre jó forró teát iszom (rummal), aztán meg beleburkolózom a paplanba, és jól átmelegedek.

Aztán elállt az eső, már csak szemerkélés maradt belőle, meg a lombokról, ami lecsöpögött, de persze az átázott ruhában továbbra is szörnyen fáztam, a hajamból csurgott a víz.

Már elmúlt fél 9, mire a hirtelen jött sötétedés ellenére mégiscsak rábukkantunk a turistaházra. Egészen elhagyatottnak tűnt. Csak egyetlen ablak mögött láttunk világosságot. De persze határtalanul örültem neki, hogy megérkeztünk, lehámozhatom a vizes holmijaimat. Reméltem, hogy másnapra megszárad, mert nem hoztam váltás fölsőruhát magammal, ezzel kell beérnem.

Belépve megláthattuk, hogy a szemközti pulton támaszkodva egy pocakos férfi unatkozott. Máris tudta, hogy mi vagyunk az a 4 vendég, akire várt a szobakulcsokkal. A fiókból egy házirendet húzott elő, és balkéz legyintéssel mutatta az irányt, amerre a szobáink lesznek.

– Elég későn értek ide – mondta – a konyhások már mind hazamentek, esetleg egy kis kenyér meg sajt van, amit adhatok, ha kérik.

– Esetleg egy meleg tea? – kérdeztem bele.

– Bezárták a konyhaajtót, nem tudok teát adni – vonogatta a vállát.

– Ha szomjas vagy, nálam van egy palack vörösbor – szólt közbe a srácok egyike.

Fogtam a 7 – es kulcsot, és megindultam, hogy mielőbb levetkőzhessek már ebből az ázott gúnyából. Jöttek a többiek is. Végül is mindegy nekem, hogy ki alszik még a másik ágyon. A hátizsákomban némi turkálás után megtaláltam a pizsamámat (legalább száraz! ) Irány a fürdőszoba. Remegő kézzel magamra ráncigáltam a pizsit és duli – fuli hangulatban masíroztam a szobába vissza. Már se akartam, beszélgetni se akartam, csak a paplan alá bújni mielőbb.

A fiúk se voltak túl jókedvűek, éppen poharakba öntötték a . Az egyikből kihörpintettem, de különösebb lelkesedés, vagy íz élvezgetés nélkül, csak úgy, mint a vizet.

Az ágyamba bújva sem volt jobb a helyzet, reszkettetett a didergés, még a fogam is kocogott.

Aztán két srác kivonult, egyikőjük ott maradt, és a hátizsákjában a fogkeféjét kereste. Amikor ő is visszajött a fürdőszobából és lefeküdni készült, didergős hangon odaszóltam neki.

– Gyere már ide, had melegedjek meg egy kicsit, segíts már, mert képtelen vagyok elaludni. Aztán ha látod, hogy elaludtam végre, akkor már nyugodtan visszamehetsz a te helyedre.

Gyanakodva sandított rám a szeme sarkából:

– Mit akarsz? Hogy a te ágyadba bújjak bele én is?

– Igen, igen azt. Gyere már! – türelmetlenkedtem, hogy mit tétovázik olyan sokat?

Bizonytalankodva toporgott egy kicsit, aztán csak megrántotta a vállát, lecsapta a lámpakapcsolót és bebújt a paplan alá, a hátát nyomta felém. Közelebb eveztem hozzá, rásimultam egészen.

Hogy tud ez a pasi ilyen finom meleg maradni, amikor én majd megfagyok még mindig? Igyekeztem egészen ráfolyni a combjaimmal is követtem az övét, és a mellkasommal, hasammal szorosan hozzányomódtam. A karommal nem tudtam mit kezdeni, mert nem akartam volna átölelni őt, mert az már olyan meghitt, olyan fél – erotikus lett volna, a mi kapcsolatunk meg nem olyan, mi csak barátok vagyunk, nincs köztünk semmi érzelmi szál.

Pár percig nyugton feküdt, de azután meg fészkelődni kezdett. Helyezgette a fenekét az ölemben, a vállaival mocorgott, mint aki a hátát még közelebb akarná nyomni a mellemhez. Azután meg a fölső combját előre húzta, egészen magasan a hasáig. Én meg a magam combjával követtem az övét – vagyis hát a fölső combomat keresztül tettem az övén. De nem volt elég stabil a fekvésem így, hogy a karomat nem tudtam hová rakni. Végül aztán mégiscsak rátettem a derekára, egy kicsikét magam felé húzva a csípőjét. Arcomat a tarkójához nyomtam, és berendezkedettnek éreztem magam, hogy lassan belemerüljek az alvásba.

Nem sokáig maradt nyugton, már megint fészkelődni kezdett. A hátára dőlt, majd felém fordulva kérte, hogy inkább én fordítsam neki a hátamat, úgy jobban tudna melegíteni, ha körülfog. Megfordultam, és most ő folyta körül a hátamat, mint az előbb én az övét. Finom meleg volt a mellkasa meg a hasa is. A derekam fölött átnyúlva a hasamra tette a tenyerét, és a törzsemet gyakorlatilag belenyomta az ölébe. Érdekes volt ez a szoros érintkezés. Olyan volt, mintha két szerető ölelkezne. Nagyon jól esett az ölébe fészkelődve, biztonságos melegben elernyedve az álom sötétje felé úszni.

Már szinte egészen bekapott az alvás, amikor egy halvány érzékeléssel, mintha azt vettem volna észre, hogy a hasamról följebb kúszott a keze, egészen a mellem alá, az ív kezdetéig.

Áá, nem! Biztos csak képzeltem. S hagytam magam tovább úszni az alvásba.

De aztán mégiscsak úgy tűnt, hogy nagyon finom érintéssel mintha körülfogta volna a mellemet.

Vagy nem? Az ujjait ugyan nem éreztem, de mégis melegség érzet fogta körül az egyiket. Hm.

Lehet, hogy csak képzelődöm, hagyjuk!

De nem képzelődöm mégse, mert egészen gyöngén megsimította a bimbót. De olyan finoman, hogy ha nem éppen oda figyeltem volna, észre sem veszem.

Áá, nem, dehogy! Csak odafantáziáltam valamit, ami nem is úgy volt. Naa! Most már elég, gyerünk aludni!

Viszont a gondolataim között ott maradt ez, hogy egy puha meleg tenyér körülfogja a mellemet, és a hüvelykje bögyével finoman simogatja. Húúú, kicsit megborzongtam, de próbáltam elhessegetni az ötletet, de egyre inkább finom remegéssel vibrált az ölem.

Mostmár egészen határozottan éreztem, hogy fogja a mellem, és megint végigsimított rajta.

Hm. Nem is tudom... Én még mindig azt gondoltam, hogy nem akartam volna folytatni a dolgot, de bezzeg a mellem csúcsa nagyobb érdeklődést tanúsított, és hegyesen előemelkedett a környezetéből. Beleszúrta magát a srác tenyere fészkébe, mintegy további simogatásokért.

A láncreakció beindult. A finom érintésre kihegyesedve belefészkelte magát a tenyérbe, majd a kéz felbátorodva folytatni merte a cirógatást, finoman megmarkolta. A tarkómba belesóhajtott egy mélyről fölszakadó meleget, de a simogatáson tovább már nem próbálkozott. Holott egyre inkább kívántam a folytatást.

Jaj, nem volna szabad. El kéne tolni a kezét, hiszen nem akarunk szexelni, vagy ilyesmi, mi csak barátok vagyunk. De ugyanakkor tulajdonképpen kívánom az érintést, a simogatást, de... vele nem kéne.

Határozottan arra gondoltam, hogy nem kéne hagyni tovább, hanem talán hasra kéne feküdnöm, hogy elzárjam a simogató keze útját. És akkor megfordultam, és hanyatt dőltem.

– Figyelj, ébren vagy még? – suttogta halkan a nyakhajlatomba.

Püff neki. Erre most mit mondhatok? Mert ha ébren vagyok, akkor tulajdonképpen el kellene tolnom a kezét, pedig nagyon jól esik, ahogy simogat, szeretném, ha inkább nem kéne eltolnom. Ha meg nem válaszolok a kérdésére, azt gondolja, hogy alszom már, és nem folytatja tovább, ha nem akar visszaélni egy "alvó" nő .

De én meg azt szeretném inkább, hogy folytassa mégis. Olyan finom az érintése, olyan meleg a tenyere. Hmmm, csak ne hagyja abba. Ez finom...

– Na ha alszol már, akkor én mehetek – mondta, és fellebbentette a paplant, hogy kimásszon mellőlem.

Utána kaptam, és éppen a pizsama nadrágját értem. S ahogy megrántottam magam felé, halk reccsenéssel engedett a gumi a korcában. Ő meg elvesztve az egyensúlyát visszatottyant mellém az ágyra. Bizonyára meghökkent, és talán valami ellenvetése is lett volna, de mire összeszedte a mondanivalóját, mindkét karommal magamhoz öleltem, körülöveztem, és pontosan tudta, hogy most mi következik. Nem lehetett félreérteni, ahogy körülfogtam a combommal.

Amint magamhoz öleltem, tüstént válaszolt a kezdeményezésemre, és éreztem, hogy az ajkaival a számat keresi. Finom meleg volt a szája is, a csókjában benne éreztem a fogkrémje ízét is. Nem tudta volna tagadni, hogy örült nekem, mert bár nem így terveztük, de határozottan éreztem, hogy kíván engem, éreztem, hogy élvezi az ölelésemet. Még mindig volt benne egy kis bizonytalanság, hogy tényleg jó ötlet-e amit művelünk, de megfogtam a kezét és visszatettem a mellemre. Egyértelmű volt, hogy mit szeretnék. Izgató volt, ahogy a melleimet markolgatta. Homorítottam a hátam, ahogy a tenyere alá magam, mint ahogy a hízelgő macska a simogató tenyér alá tolja a fejét.

Csakhogy egyre inkább máshová is vágytam a simogatását. Érezte, hogy fészkelődöm. Kicsit jobban rám fordult, az egyik combját befektette a combjaim közé.

Az új lehetőséget fölismerve kissé széjjeltártam, hogy egészen az ágazatig tolhassa a lábát. Majd a két combomat rácsuktam az övére, és enyhén odadörzsöltem az ölemet a fogva tartott combjához.

Húúúú, egészen izgató volt. Magam határozhattam meg, hogy milyen erősen vagy milyen gyorsan dörzsölgessem oda az ágyékomat. És én erősen akartam. Emeltem a csípőmet, nekinyomtam, ő csak tartotta stabilan, én meg ott táncoltam. Egészen forrónak éreztem mostmár nem csak az ölem izzott, hanem úgy tűnt, hogy az övé is.

Az alsó testünk összesimult, de a törzsét följebb emelte, hogy a pizsamámat felhajthassa. Alátolta a fejét, ráhajolt a kihegyesedett bimbóra és úgy szopta nekem, mint valami kisbaba. Az ajka közé fogta, meghúzta, finoman harapdálta, kicsit cuppogott is vele, én meg egyre inkább remegtem már. Egy pillanatra se álltam volna le, a csípőmmel úgy köröztem a combja körül, mint egy vad lambadás, a mellem meg úgy bizsergett, mint egy forrásban lévő katlan. Úgy harapdálta, hogy nem fájt, de nagyon élveztem a száját, a nyelvét, ahogy szívta.

Óóhh. Már nem tudtam, hogy emelkedhetnék el a lepedőről, hogy minél inkább közelebb érezzem magam hozzá.

Jaj, a combja, de jó így hozzádörzsölni!!! Mindenütt ott a karja, lapockáimon fölszalad, a szája teli a melleimmel, s úgy dobálom magam, hogy alig tud tartani. Jaaaaaj, a combja de jó. Jaj, a nyelve, de jóóóó, jaj, gyere jobban, a bőrödet akarom érezni, gyere jobban!!!

Mintha megérezte volna a fülemben doboló gondolatokat, egy pillanat alatt kiszabadította a combját a satumból, s máris lerántotta a pizsamanadrágomat. Előbb a tenyerét tette a feltárulkozó kiskapumra, mint aki mintát vesz az előkészületek fokából. De éreznie kellett, hogy az már maximálisan megduzzadt a vágytól, csupa nedves kívánság az egész környék.

Hirtelen odahajolt a kehelyhez, és ahogy az imént a mellemmel tette, most ugyanúgy az ajkai közé fogta az egészet, finoman megszorította, enyhén szívogatta, én meg már úgy éreztem, hogy nem bírom ki tovább. Bizsergett az egész testem, a fejemben lüktetett az összes inger. Csak elhalón nyöszörögtem a kényeztetése alatt, vibrált minden érzékem. Gyöngéden megharapdálta a szirmokat, végignyalintott a remegős fodrokon, közben meg mindkét kezével körülfogta a mellemet, a hüvelykujjával cirógatta a bimbóimat. Egyre inkább tomboltam, nyitott szájjal kapkodtam a levegő után.

– Jaaaaj, nem bírom ki!!!, jaj, csináld még!!!

Kezeimet rátettem a fejére, simogattam a haját, a füleit, és úgy remegtem, lüktetett az egész környék. Éreznie kellett, hogy tüstént átnyalogat a gyönyörbe, mert máris még intenzívebben folytatta, egészen az elején, fönn, a csúcsára koncentrálva.

– Jaj, nagyon finom...   szopd meg nekem...   szívjad... nagyon jó,... jaj, nagyoooooon... jaaaaj de jóóóóóó... áááááá...

Nem fáztam tovább!! B – )))