Egy fiúról 5. rész

Hirtelen nem tudtam utána lépni, de talán jobb is, mert egy hatalmas csókot nyomtam volna a pici szájára, ami valljuk meg, igazán felelőtlen cselekedet lett volna.
Szépen komótosan kisétáltam a partra, ahol már elterülve napozott a kiscsaj, tőle kissé távolabb Éva enyelgett a sráccal, látszott mindkettőjükön a tinikre oly jellemző zavartság.
Gyorsan lehuppantam a testvérem mellé és jelentőségteljesen rá bámultam.
– Na mi van? – vigyorgott a képembe.
– Mi lenne, várom a folytatást.
– Az most nem lesz – vigyorgott tovább – itt legalábbis nem.
– Azt én is gondoltam, de ha továbbra is monokiniben maradsz, akkor nem vállalok felelősséget a tetteimért.
– Éva azt mondta, hogy az apja biztos nem jön le, így apa sem fog, ha anyáék lejönnek, akkor meg kimagyarázzuk. – ezzel lehunyta a szemét mintegy jelezve, hogy nem szeretne többet beszélgetni.
Hasra fordultam, magam is a napozás, az édes semmittevés örömeit élveztem a továbbiakban.

Talán el is bólintottam, mert hirtelen arra riadtam, hogy a húgom lökdös:
– Ébresztő, menjünk ebédelni.
– Ja, persze.
Összeszedtem a cuccomat, elindultunk a ház felé.
– Éva hol van?
– Előre ment. – válaszolta.
– Kérdezhetek még valamit?
– Hát persze. – vettem nagy levegőt.
– Az ujjad is alig fért be a popómba, akkor az a nagy, vastag farkad hogyan férne be oda.
– Elő kell készíteni a terepet, tágítás, síkosító. Egyébként köszönöm a dicséretet, de se nem nagy, se nem vastag a farkam.
– Láttam én már pornót, azoknak sem nagyobb. Ilyen síkosítót tudsz szerezni?
– Persze, de megteszi a frankó testápoló is, de inkább hanyagoljuk ezt a témát, mert a fürdőnaci kicsi lesz.
– Ok, majd este folytatjuk. – huncutul rám mosolygott, majd elrohant a ház felé, közben végig figyelhettem gusztusos popóját, lehet, hogy ez is volt a célja.
Mindenki sürgött, forgott a házban, még a férfiak is segítettek a terítésben, ahogy láttam, már jól alakult az étkezőasztal, aminek a mérete bőségesen lehetővé tette még 7 embernek is a kényelmes elhelyezkedést.
Felmentem a szobámba, vettem fel egy rövidnadrágot és egy pólót, úgy gondoltam ez bőven megteszi az étkezésnél.
Az ebéd ízletes volt, semmi különös, csak a szokásos kaják, majd a nők mind sürögni kezdtek a romok eltakarításán.
– Ki jön a strandra? – tettem fel a kérdést.