Lassú kezdet - heves folytatás

Befejezve az egyetemet, egy gyár kutatólaborjában helyezkedtem el. Magukbafordult kollégák, szigorú, megközelíthetetlen főnökök és egy hasonlóan rideg, bár gyönyörű osztályvezetőnő. Hamar kiderítettem, férjnél van, nem járnak sehová, a kutatásnak él. Nem túl szívderítő, de hát én is csak kutató voltam, megértettem ezt a fajta felfogást. Ám ahogy múltak a hetek és a hónapok, egyre elharapózott bennem a vágy, hogy mégis megközelítsem Annát.
Micsoda név! Ő is látott rajtam vagy bennem valamit, mert szívesen dolgozott velem. Amikor már nyilvánvaló volt rajtam a szerelem, egy időre eltávolodott, aztán nem bírva ellenállni saját ébredező vágyának, valahogy csak összekerültünk megint. Méghozzá egy komoly, hosszú kutatásban. Többször kettesben dolgoztunk éjfélig, amikor a kávészünetek egyre meghittebbek lettek, de továbbra sem engedett semmit. Ám minthogyha játszani kezdett volna velem, oda-oda érintette magát hozzám, egyszer egy kísérlet alkalmával pedig szinte végig házzám simulva figyelte a lezajló jelenséget. Itt már többről lehetett szó, mint véletlenről, vagy a munkájába temetkező tudós tudattalan cselekedetéről. De ha meg az volt, úgy sem rossz. Amikor pedig egy részsikeren felbuzdulva egymás nyakába ugrottunk, én többször megpusziltam, és ő hagyta. Én viszont nem hagytam abba, de ettől ő megrémült, eltolt magától és kérdően-haragosan nézett rám. Nem maradt más hátra: szerelmet vallottam Annának. Ő meghatódott és elmagyarázta, hogy férjnél van és szereti a férjét. Én csak azt kértem, hogy hadd maradjak mellette és amennyit enged nekem, annyi elég is lesz, csak ott lehessek a közelében, hallhassam a hangját, érezhessem a leheletét, néha megérinthessem. Ő gondolkodási időt kért.
Másnap, amikor bejött, vidám volt. A választ tudtam. Élvezte újdonsült szerepét. Talán erről is álmodott egész életében, mert ahogy később megtudtam, férjével eléggé egyszerű kapcsolatban élt. Nem volt szerelem köztük, hasonló érdeklődés, egyetemista házasság, heti egy sima szex (a fickó ráfeküdt, és ugyan néha fél óráig is bírta, de mintha nem élvezte volna – milyen másképp volt ez velem! ), hogy ez is le legyen tudva; zömmel szakmai beszélgetések. Megértették és szerették egymást, de semmi több.