Találkozás 1. rész

A Lány és a Fiú mentek az utcán. Még nem tudták, hogy sorsuk egymás útjába fogja terelni őket. Szép koranyári nap volt, a nap szépen sütött, de még nem volt nagyon meleg. A Lán sétált, céltalanul, nem tudott magával és az idejével mit kezdeni. Csak stétált, meg megállat egy-egy kirakatnál, csodálta a szebbnél-szebb ruhákat. Egyszercsak megállt egy fehérneműbolt előtt. Tulajdonképpen nagyon szerette a szép és izgató fehérneműket, csak egy problémája volt, nem volt kinek felvegye. Már nem, is emlékezett, hogy mikor volt férfival. Ez valahogy emlékei veszett, és tudta, ennek az az oka, hogy még soha nem volt igazio férfival. Voltak kapcsolatai, ilyenek is olyanok is, volt akivel el is tudott tölteni hoszabb időt, de volt, akivel csak kifejezetten a szex miatt jött össze. De soha nem kapta meg azt, amire vágyott. A vágy már régóta ölét. A Lány szégyenlős és meglehetősen gátlásos volt, holott külsejében semmi olyan nem volt, ami ezt indokolta volna. Arra soha nem lett volna képes, hogy az utcán odamenjen egy férfihoz és megszólítsa. Nem csak gátlásossága miatt, de neveltetése miatt sem. Most ott állt a fehérneműbolt előtt, és nézte a szebbnél szebb melltartókat, bugyikat. Ilyen tekintetben nem volt modern, tangát még soha nem bett föl, de nem is igen tudta volna elképzelni, hogy rajta olyan bugyi legyen, ami a fenekét nem takarja. De ahogy ezekre a dolgokra gondolt, mégis, elkezdett bizsergést érezni a testében. Nem tudni, ezt mi okozta, talán a kellemes langyos időjárás, vagy a gondolatai? Nem tudta ő maga sem. Valami mégis megindította lábait, és bement az üzletbe. Ott nagyon kedves eladólányokkal találkozott, amitől nagyon megkönnyebült, mert nekik könnybben el tudta mondani, miért ment be. Dadogva, reszkető hangon mondta el kívánságát, de a lányok ott nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Rövid idő múlva és némi próbálgatás után végül találtak neki egy olyan darabot, ami nagyon izgató, szexis, volt, és a Lány is el tudta fogadni. Szíve dobogott, majd kiugrott a helyéből. Hireten megkérdezute, hogy volna-e rá lehetőség, hogy ott felvegye és úgy menjen el. Ahogy kimondta, meg is ijedt saját magától, de már nem lehetett visszaszívni. Így hát a lány az új bugyiban és melltratóban ment el. Folytatta sétáját. Ugyanúgy minden cél nélkül csak sétált, nem is tudta, merre megy.