Süket Sanyi

Sanyi süket volt és beszélni is nehezen tudott. Nem volt szép, de legalább ronda sem. A haverjai, már az a kevés halló, már mind rég becsajozott, csak neki nem volt még senkije. Amíg csak szemezni kellett, meg mosolyogni, addig nem volt semmi baj, odajöttek hozzá rendre a lányok, de amint elkezdett harákolva mutogatni, szépen elrebbent mindegyik. Az intézetben akadt volna sorstárs lány, de Sanyi azt gondolta, hogy elég lesz a majdani családjában egy olyan, mint ő.

Egyre szomorúbb lett, csavarták a hormonok, és az önbecsülésének sem használt a csajmentes állapot. Volt egy haverja a Zoli. Ő találta ki, hogy menjen be a városba, keressen egy kupit, és legalább egészségügyileg könnyítsen magán alkalmanként. Elsőre elkergette a gondolatot is és Zolit is, de később még is csak ráállt. A rosszlányok igen rendesek voltak vele, mivel a hátránya mellett a kezdőségét is figyelembe vették. Ott volt Zsú, aki csak másodikra töltött vele egy órát, és hagyta, hogy minden úgy történjen, ahogy Sanyi jónak gondolta. Persze a pornófilmek, amikből tudásának alapjait szerezte, nem teljesen életszerűek, de más tapasztalat nem lévén, Sanyi ezt hitte jónak. Zsú nem szólt bele, hagyta és átélte vele a harmadrangú filmek koreográfiáit. Sanyi nagyokat élvezett, hiszen neki fogalma sem volt a finom női hangokról, amelyek a partner élményeiről adtak jelentést, csak tömte a lányt, ahogy neki jólesett. Így nem is lett volna semmi gond, de az alkalmankénti tarifák lassan felemésztették az összes spórolt pénzét. Pedig Zsú már engedményt is adott, csak jöjjön és hagyja, hogy elmondhassa neki, ami egyszerűnek tűnő lelkét nyomja.

Ez úgy történt, hogy Sanyi szájról olvasott és csak a mimikájával válaszolt. Ha kellett szomorú volt, ha kellett nevetett, vagy mérgelődött az elhangzottakon. Zsú nagyon hálás volt ezekért a beszélgetésekért, amit repetával jutalmazott. Meztelen ültek az ágyon egymással szemben, hogy Sanyi értse a beszédet, közben Zsú simogatta, vagy kézimunkázott neki, amit orálisan fejezett be. A pénz elfogyott és eljött az utolsó alkalom. Zsú vett neki egy pólót, " I love the Elephants" felirattal, és a többféle kielégítés után könnyes búcsút vettek. Alig telt egy hét, Sanyi nem bírt már magával és a szükség ötletet adott neki.