Álombeli bátorítás

Juli kikapcsolta az ágya melletti ébresztőórát. Még nem ébredt fel teljesen.
Hasára fordult. Becsukta a szemeit és belefúrta fejét a puha párnába. Így a kora reggeli gyenge fények sem zavarhatták. Szerette a kora reggeli időket, ilyenkor, ha tehette álmodozott. Az álom és az ébrenlét határán, szabadjára engedte képzeletét és úgy adta át magát az álmodozásnak. Ilyenkor mindent szabadon gondolt, tett és látott, amit csak akart.
Álma sodrában, egy homályos szobában volt. Egy hosszú fehér selyem hálóruhában volt, amely lágyan simogatta bőrét. Semmit nem érzékelt. Minden nagyon finom volt. A világítás puhán szórt fényében, látta a bútorok elmosódó körvonalát. Színük elmosódott és a falak elvesztek a messzeségben.
Az egész olyan volt, mint amikor egy fotós elmosódott képet készít. Túl a homályos fényeken két alakot látott közeledni. Egy kis borzongás futott végig a testén. Tudta, hogy csak álmodozik, és ő maga csalja elő a történéseket agyából.
Nézte a közeledő alakokat. Az egyik alakot most már felismerte, Péter volt az, aki a valóságban ott aludt mellette. A másik alak arc nélküli, szakállas ismeretlen férfi volt, aki mindig ott lakozott Juli buja képzeletében.
A két férfin nem volt semmi, amint egyre közelebb jöttek láthatóvá vált feszes sportos testük minden részlete.
Juli elképzelte, amint a két férfi megragadja őt, és testével játszanak.
Becsukta a szemét, és az érzéseire összpontosította a figyelmét. A kezek keményen tartották testét és izgatóan, felszabadultan kezdték kibontani hálóruhájának gombjait. Egy kéz tenyerébe vette mellét, masszírozta, simogatta, gyengéden játszott a keményedő bimbóval. Közben egy másik kéz végig futott a különösen érzékeny gerincoszlopán és megmarkolta a kerek tomporát. Teste búja kilövellő nedvességgel válaszolt a kutakodó ujjak érintésére, amelyek szemérmének redőzetét simogatták, nyílásra ingerelve azt. Egy érzéki száj megtalálta az a picike pontot a vállán, aminek érintésekor Juli áramütésszerű izgalmat érzett a köldöke magasságában belül.
Juli boldogan fogadta a kéz minden becézését és azt, hogy száj megtalálta azt a kicsi pontot, ahonnan kiváltható volt a bizsergés testének mélyén.
Egy harmadik a combjain indult el felfelé.