Új élet kezdete

Talán az ismeretlentől való félelem, vagy a szokatlan helyzet miatt erős szívdobogást érzett. Görcsösen szorította ökölbe kezeit, miközben a zavaros vizet bámulta. Átnézett a szigetre. Kicsit megnyugtatta a látvány, a családok langyos semmittevése, amint fejüket felemelve nézték csemetéik játékát a parton. Irígyelte őket. A bizonytalanságtól még jobban elbátortalanott. Gondolatban már indult haza, amikor nesztelen léptek hangja ütötte meg a fülét. Megfordult, zöld szemeiben a remény szikrája lobbant, ajka alig észrevehetően mosolyra húzodott. Tamás halk léptekkel, de határozottan közeledett felé. – Ő lenne az igazi? Akivel hetek óta napi kapcsolatban van, mégis most látják először egymást? – A fiú látványa borzongással töltötte el. – Miért félek? – kérdezte önmagától. – Hiszen ha nem tetszünk egymásnak barátok még lehetünk. A magában elsorolt vígaszszavak nem nyugtatták meg a lelkét. Tudta milyen nehéz egy kisgyerekkel igazi társra lelni.

Tamás már percek óta figyelte Ági andalgó lépteit a macskaköveken. Gyönyörködött a lányban, amint szőke hajába belekapott a szél. Nézte a mozdulatot, ahogy kezével a tincseket elhesegette szemei elöl. – Meg sem látszik, hogy van egy kisfia. – gondolta, miközben elindult felé.
A két szempár egymásba kapaszkodott. Bizakodás, remény, kimondatlan ígéretek. Hiszen az elmúlt hetekben oly sok mindent tudtak meg egymásról. Titkok, félelmek íródtak le az éjszakai "beszélgetéseik" során. Egyik sem tudta mit hoz a jövő, de érezték a találkozás már elkerülhetetlen.

Tamás az apró kéz után nyúlt, egy lépéssel közelebb lépett. – Nem zavar, hogy magasabb nálam. – bíztatta önmagát. Szemét egy pillanatra lehunyva beszívta Ági édes illatát. Lépteiket egymáshoz igazították, kézen fogva indultak el. Halk beszélgetéssel kezdték meg az ismerkedést. Amit egymásról eddig tudtak, hirtelen szavakká formálódtak. A kezdeti zavar lassan elmúlt, megszűnt a csalódástól való félelem, helyébe izgalom költözött.
A kapu elé érve Tamás a gyönyörű ajkakhoz hajolt, és szájával apró csókot lehelt. – Nem húzódott el. – gondolta örömmel. A lakásba belépve mindketten érezték a levegő izzását.

Ági szíve nagyokat dobbant, miközben szemben állva egymásba kapaszkodtak.