Húzd meg a hajam

- Jesszusom, Annalee, mit csináltál?
Jacob a hajamat bámulta, én pedig igyekeztem állhatatos maradni. Elvégre az én hajam volt, úgy vágattam le, ahogy akartam. És emiatt nem éreztem magam kellemetlenül. Jelentéktelen volt az ok, amiért Jacob kiakadt. Időnk kilencvenöt százalékában nem törődött azzal, hogy milyen a hajam. Sem a színe, sem a fazonja nem érdekelte. Csupán a maradék öt százalékban babusgatta a hajamat.
–  Nekem tetszik – sóhajtottam fel. – Nézd, emiatt most ne akadj ki. Kellett már valami új, úgyhogy fogtam magam és megcsináltattam. Majd megszokod.
Azzal nekiláttam vacsorát készíteni, eltökélten arra, hogy ott és akkor véget vetek a pörlekedésnek.
–  De hát tudod, mennyire szeretem a hajadat. Azaz szerettem – helyesbített. Mind a mondat tartalmából, mind a hangjából bosszúság csengett ki.
–  Csak akkor szereted, mikor dugunk – mondtam felcsattanva. – Hogy pontosabban fogalmazzak, csak akkor szereted, mikor hátulról dugsz engem. Szereted a kezedre csavarni és annál fogva hátraráncigálni. Jó, ezt én is szeretem, Jacob. Csakhogy mikor nem játszod a barlangi embert és nem használod a hajamat gyeplőnek, az egész csak egy púp a hátamon! – mondtam lecsapva a fazekat. Összerezzentem az éles zajtól.
Csak álltunk egymást méregetve a konyhában, mindketten dühödten, mert mindketten úgy hittük, igazunk van. Jacob azt hitte, neki van igaza. Jó, rendben. De az istenit, akkor is az én hajamról van szó, és már elegem volt a sok vesződségből, hogy azt a derékig érő loboncot tisztán tartsam és kifésüljem, hogy csinos legyen. Tetszett az új frizurám, épp csak az államig ért, kuszán, de nem kócosán. Hátraszegtem vállamat. Nem éreztem magam hibásnak.
–  Sajnálom, ha nem tetszik neked, de jobb lesz hozzászoknod, mert nem növesztem meg újból, és még csak bocsánatot sem kérek ezért.
Azzal hátat fordítottam Jacobnak és nekiláttam vizet forralni.
Jacob szinte nem is szólt hozzám három napig. Ha bármi olyat mondtam vagy csak a legcsekélyebb dolgot csináltam, amihez nem adta beleegyezését, csak állt ott pár másodpercig és a hajamra nézett, mintha csak azt mondta volna: te akartad, hogy így legyen.
Ám míg ő folyton csak a homlokát ráncolta új frizurám láttán, nekem egyre jobban tetszett.