Kérlek, bocsáss meg!

A lány zaklatott volt, zokogott, nem értette, hogy mit rontott el. Szeméből patakzottak a könnyek, szinte nem is látta Gábort, aki szintén letörve gyűrte ruháit egy utazótáskába. Tudta, hogy hibázott, tudta, hogy az egyetlen ember, akit szeret, és valaha szeretni tud, most miatta áll romokban, és érezte, hogy nem tudja jóvátenni azt az éjszakát...
Egyik éjjel egy fogadás volt, amolyan nagyobb üzleti vacsora, ahova az emberek a családjukkal mennek. Kivéve Gábort. Anita nagyon beteg volt azon az éjszakán. Lázasan feküdt az ágyban, de Gábornak el kellett mennie, hiszen akkor egy lépéssel közeledhetett a magasabb beosztáshoz. Saját irodáért pedálozott a férfi már egy jó ideje, de azt a szigorú, ám nagyon csinos üzletvezetőnő nem akarta megadni. Érdekes módon játszottak össze az események, és ezen az éjjelen elérte Gábor a célját. Egy éjszaka rá tudta venni a nőt, hogy megérdemli azt az irodát. Csak milyen áron...? Ki tudja, lehet, hogy Gábor még élvezte is a dolgot, hogy elcsábítja a főnöknő, hiszen melyik férfi nem élvezi a dolgot, ha eggyel több nő van oda érte. Aztán a fogadás után a nő felinvitálta egy italra Gábort, aki amúgy sem ivott keveset.

Sajnos megvolt neki az a tulajdonsága, hogy csak akkor tudja, hogy hol a határ, ha ott van mellette az egyetlen nő, akit megbecsül: Anita. Azon a szenvedélyes éjszakán Gábor megcsalta szerelmét. Ki tudja, hogy az ösztön volt-e a hibás, vagy a nagy mennyiségű alkohol, esetleg az igen attraktív, kihívóan felöltözött, és szépen sminkelt arcocskájú, fiatal felettes okozta a hormonok túltengését. Másnap Gábor már költözött is át a másik irodába. Boldog volt, de lelkiismerete nem volt rendben. Valami marta ott legbelül, úgy érezte, hogy nem érdemelte meg a külön irodát, a fizetésemelést, és a karácsonyi extra prémiumot, ami ezzel az előléptetéssel járt. Ő sosem gondolta volna, hogy ilyen áron minden megszerezhető, de ő nem is akarta ilyen áron, ő mindig is a tisztességes munkában hitt, minden álma az volt, hogy egyszer talán olyan kiválóan végzi el az egyik rá kiszabott feladatot, hogy meglágyul a főnöknőcske szíve, és neki ajándékozza az irodát. De úgy látszik ez csak egy naiv férfi álma maradt. Az elkövetkező hónapok borzalmasan teltek: titkolózás, veszekedések Anitával. Egyszerűen képtelen volt Anita szemébe nézni, képtelen volt szeretni a nő testét, mivel azt képzelte, hogy ezzel bemocskolja őt.