A masina

Minden azzal a süket masinával kezdődött.

Már, hogy mikor került először szóba köztünk, pontasan az idejét nem tudom, de annyi bizonyos, hogy a Mara férje hozta be németországból a "berendezést", amiért annyit távol van, és Mara ne "árválkodjék" addig se. Mara hónapokig ki sem merte próbálni a kefélőgépet, aztán amikor egyszer "banya-gyűlést tartottunk" egy kávézóban, és már úgy egy-két Unicum is lecsúszott, valakinek megemlítette nagy halkan, amely kibontatlanul ott állt a spájz mélyén, még úgy ahogy Marcell meghozta.

Aznap, amikor bekerült a csodamasina, a családba, nem volt rá lehetőség kipróbálni, mert épp megjött neki, aztán mire elmúlt, Marcellnek indulnia kellett vissza Berlinbe, az ünnepek letelte után, és azóta Mara nem érzett magában erőt, hogy egy ilyen bonyodalmas szerkentyűt aktivizáljon, amikor – adta a Jó Isten a két kezét – ahogy Ő mondta.
Andi kissé furcsán vihogott akkor a "banyagyűlésen" a legjobban, arra figyeltem fel, és kérdeztem is Beát, hogy minek örül ennyire az Andi, mert hogy általában valamiért mindíg ki van akadva.
Feri így meg, Feri úgy, a gyerek és az ovi, meg a keresztanyja mit vett épp, meg ilyen kérdések körül dühöng rendszeresen, de valakire mindíg ki van akadva, most meg felszabadultan örül. Na akkor mondta a Bea, hogy a Mara kefélőgépének örül ennyire, mert épp a mibenlétét ecsetelték neki.
– Te egy kicsi meg kéne mozgatni vele a csajt. – suttogta oda nekem
– Hülye vagy, ez azért eléggé durva dolog.
– Áh, bizd csak ide, önként és dalolva fog felkúszni a masinára, meglásd.
– Tudod mit, azért azt látni szeretném.
– Mi az hogy kisfiam, méghozzá mindannyian látni fogjuk.

Bea kacsintott egyet, s egy huncut grimaszt vágva, ment ki vécére. Közben én dumálni kezdtem az Évával, mert pasi-bajai voltak, és ki kellett ápolnom egy vizilabdás macsóból. Éva teljesen belegárgyult abba lüke alakba. Győzködtem, próbáltam a lelkére hatni, amikor rángatni kezdtek a többiek, hogy taxi van, megyünk Maráékhoz, irány észak, fütyülnek a tengerészak. Körbe néztem és már mindenki ránk várt csak. Bea kacsintott Andi hátamögött, és az ujjával jelezte, hogy sinen van az ügy. Hirtelen nem kapcsoltam, hogy milyen ügy, annyira lekötött az Éva körüli rosszkedv.