Kiküldetés

Ez a nap az enyém volt az állásra jelentkezők fogadására. A főnököm boldogan passzolta át nekem ezt a nem túl kellemes feladatot. Túl voltam már néhány jelöltön. Eléggé lehangoló volt az eredmény, és megint kopogtak... Ez legalább kopog – gondoltam-, már az is valami.
– Tessék, szóltam ki kelletlenül. És felkészítettem magam az újabb megpróbáltatásra, de akkora a meglepetésre nem számítottam, mint amilyen akkor ért.
Az ajtón belépő lány lélegzet elállítóan szép volt. Magas, vékony, szinte már törékeny, de mégis különbözött, a megszokott ropilányoktól. Hosszú fekete haja hátul összefogva. Kedves mosolyú arcán halvány smink, mélytüzű barna szemei mosolyogva tekintettek felém. Ruházatában semmi kihívó nem volt. Úgy tűnt inkább elrejteni, mint mutogatni akarta szinte tökéletes alakját.
"Fel van véve", gondoltam, mielőtt még megszólalt volna.
Azonnal megfogott a megjelenésével és szerény, de mégis határozott fellépésével. A beszélgetésünk során aztán kiderült, hogy jól döntöttem. Már csak a főnökömet kellett meggyőznünk, de szerencsére ez sem okozott gondot.
Nagyon hamar összebarátkoztunk. Nyílt, közvetlen stílusa jó kedélye hamar átragadt az egész társaságra. Egyetlen bibi volt csak, szinte teljesen megközelíthetetlen volt. A magánéletéről azon kívül, hogy igen vallásos családból származik és, hogy van egy vőlegénye (akit, mint később megtudtam a szülei választottak neki) nem-igen tudtunk meg egyebet. Soha nem vett részt a társaság időközönként megtartott, néha kissé szabad szellemű bulijain, és azonnal kitalált valami sürgős feladatot, ha valami sikamlósabb téma került elő pl. az ebédlőben vagy a reggeli kávézás közben.
Azt hiszem első látásra, beleszerettem, de nagyon igyekeztem, hogy ezt senki ne vehesse észre, legfőképpen pedig ő ne.
Nagyon kellemes légkörben dolgoztunk kb. fél évig. Közben a lány sajna férjhez ment, de ezen kívül szinte semmi sem változott. Mindenki meg volt elégedve mindennel, míg egy szép napon a cég nagyfőnököt váltott. Az új főnöknél pedig behízelegte magát az egyik kollégánk, akit egyébként nem sokan szerettek nálunk. Meg is lett az eredmény. A mi főnökünket kirúgták, engem leváltottak, a társaság nagyobb fele behódolt az utálatos fickónak, minket meg a lánnyal kitettek szinte állandó külső munkára.