Felejthetetlen nyár

Egyedül vagyok! De mennyire rohadtul egyedül! Nem elég, hogy két hete szakított velem életem szerelme, a családommal kellett lejönnöm a Balatonra. Itt fogok rohadni két teljes héten át. Totális unalom! Az igaz, hogy szép barnára sültem, és felfaltam két könyvet az eltelt napokban, de ennél többre sajnos nem futja!
Mi lenne, ha lemennék ma este a partra? Csak úgy sétálni... Talán bemehetnék szórakozni valamelyik bárba. Megiszom egy italt, elbeszélgetek valakivel. Csak az a baj, hogy mindig Ő jár a fejemben. Tudom, hogy nem érdemli meg. Mindegy! Majd lesz valami.

Este van. Jól áll rajtam ez a gönc. Semmi extra, de az arcom! Kilométerekre sugárzik róla a szomorúság! Pár hete még azt hittem, hogy menyasszony vagyok, boldogan megyek haza a közös lakásba, és erre kit látok?! Páromat az egyik barátnőmmel 'in flagranti'. Hát, igen. Ez se jött össze! Kidobtam minden holmiját, visszaadtam az ajándékait, övé lett a közös macska, enyém a . Életem legszebb 5 éve odaveszett. De talán jobb is így. Csak tudnám elfelejteni. Bár egy kicsit nehéz így, barátnő nélkül.

Na, mindegy. Azt hiszem elindulok a parton. Először viszont muszáj vennem egy doboz cigit, mert unalmas este elé nézek. Anyámék is leléptek valahová, senki nincs a szálláson. Szóval most rágyújtok. Hű, de nehezen gyullad. Á, mégse gyújtok rá. Milyen szép a part! Mindenhol párok andalognak kéz a kézben, vagy a padokon ülve csókolóznak. Irány a móló! Ezt már nem bírom! Legszívesebben belevetném magam a Balatonba, dehát elég valószínűtlen, hogy belefulladok. Ebbe a vízmagasságba? Hát, már semmi sem sikerül, azt hiszem. na, jó erre rágyújtok. Még mindig nem akar meggyulladni. A francba!
– Segíthetek?
– Tessék?
– Hát, csak láttam, hogy szenvedsz a cigivel. Gondoltam adok tüzet. Elfogadod a segítségemet?
– Hát, tulajdonképpen miért ne? Köszönöm! – a cigim végre meggyulladt, és mivel nem volt jobb dolgom, beszélgetni kezdtünk. Elmondtam mindent, ami rossz történt velem, aztán ő jött:
– Tudod, anyukám tavaly halt meg. Rákos volt. Apám nem törődött velünk, ezért most én tartom el a családot. Barátnőt elég nehezen találok, mert vidéken lakom, és nincs túl sok lehetőség az ismerkedésre. Volt nekem is egy hosszú kapcsolatom, de a lány kiment külföldre dolgozni, és nem akarta, hogy várjak rá. Szerencsére elég jól keresek, és nem kell a testvéreimnek dolgozniuk. Mindegyikőjük tanul.
– Akkor te vagy a legidősebb?
– Igen, bár most én is tanulok a munkám mellett.