Régi szép idők

A Margit szigeten sétáltam egy nap földbegyökerezett a lábam, amikor megláttam Őt. Már régen, nagyon régen nem láttam és mégrégebben találkoztunk. Volt benne valami, amitől mindig úgy éreztem sosem fogom elengedni igazán. Amikor visszatért a lélekjelenlétem, akkor gyorsan hátat fordítottam és elmenekültem a sötétségbe. Nem láthatott meg, mert már szürkület volt és én is csak egy pillanatra láttam az arcát. Mégis hazáig remegett a gyomrom és sírva fakadtam amint beléptem az ajtón. Fura volt oda hazamenni. Nem is tűnik olyan régnek, amikor még együtt töltöttük ott az időnket. Mindig sajnálni fogom, hogy nem éltünk együtt. Talán akkor nem Ő lenne az a férfi, akiről azt gondolom életem párja, bárhogyan is alakult a kettőnk dolga. Talán a koszos zoknik, a le nem hajtott wc deszka és a széthagyott kávés bögrék megtették volna a hatásukat és elillan az a lila köd, de nem.

A minap beszélgettem a barátnőmmel arról, mennyire nem jelent már nekem semmit, mégis ott ültem, folytak a könnyeim végig az arcomon, mert valaki mással láttam őt. épp úgy fogta a kezét, mint az enyémet régen, épp úgy mosolygott. Elfelejtett...
Keservesen hosszú éjszakát töltöttem el egyedül az ágyamban, csak öleltem az ottmaradt pólót és az ajándék elefántot. Reggel az anyám ébresztett, mindig így tett, mert a gyereke maradok még így 30 felé is és egyedül éltem, hát vigyázott rám. Felveszem a telefont és kiesett a kagyló a kezemből. Ő volt az. Látott tegnap mégis. Amit én néhány pillanatnak gondoltam, hosszú percek voltak és feltűnőbben néztem őket, mint az oroszlán a prédát. Sajnálkoztam és szabadkoztam, arra fogtam, hogy meglepődtem. Elnézést kértem mégegyszer és gyorsan leraktam a kagylót. Aznap nem mentem dolgozni. Otthon ostoroztam magam, amiért ennyire átlátszóan szeretem.

Teltek a napok és szüntelen csak őt éreztem a lelkemben. Éjjel sírtam, nappal dolgoztam és szenvedtem. Végül a barátnőim elcipeltek magukkal egy buliba, ahol faltól falig modellek sétáltak. Mint kiderült a Reklámkocsma nem nekem való rendezvény. Az én mélységem még nagyobbnak tűnt a magas karcsú lányok mellett és az a pár plusz kiló sem látszott kevesebbnek. Próbáltam a lehető legláthatatlanabbá válni és leültem egy sötét boxba a sarokban.