Osztálytalálkozó

– Nemsokára, – mondtam – egy barnaszemű és barnahajú srác jelentkezik majd itt, add meg neki a szobaszámom. – és egy papírcetlit csúsztattam a recepciósnak. A cetlin egy szám volt. Tudtam hogy, Zoli követni fog. Szinte magamon éreztem a tekintetét az osztálytalálkozó alatt. Bár, gimi alatt még csak nem is beszéltünk egymással, nekem mindig is tetszett. S most hogy nyolc év elteltével ismét összejött az osztály. Semmi nem változott. Ugyanolyan szívdöglesztően nézett ki. Tudtam, hogy ő is jelen lesz a találkozón ezért igyekeztem minél egyszerűbben, de annál dögösebben felöltözni. A fekete magas sarkú szandálomat vettem fel minek a szíját a vádlim köré kell csatolni, a fekete miniszoknyámat, ami combnál fel volt sliccelve. Felsőnek egy sima fekete de passzos topot választottam.

Elindultam a lift irányába, a hosszú folyosón. Ráérősen ballagtam a lifthez, amikor megéreztem valakinek a pillantását a hátamon. Nem fordultam hátra, tudtam. Megálltam a lift előtt, megnyomtam a gombot. Zoli beért, és mellém állt. Nem szóltunk egymáshoz, érezni lehetett, hogy vibrál köztünk a levegő. Vártuk a liftet s csatlakozott hozzánk egy idős házaspár. Zoli előre engedte őket a liftben, majd beszálltam én is s végül ő. Helyezkedni kezdtünk, mert a házaspár csak a harmadikra ment, az én szobám pedig a nyolcadikon volt. Előre engedtük őket az ajtó felé. Zoli egyből tudtomra adta mit akar. Végigsimította a hátam, majd megfogta a fenekem. Úgy éreztem, mintha hirtelen lángba borulna a lift.. kívántam jobban, mint eddig, az érintését a közelségét. Alig vártam, hogy kiszálljanak a harmadikon. Bezárult az ajtó, s megnyomtam a gombot. Tekintetünk összetalálkozott, s nem volt többé megállás.

Zoli hevesen megcsókol, és a falnak döntött. A hajába túrtam és egyre szorosabban húztam magamhoz. Hirtelen megállt a lift s mi, zavartan röppentünk szét. Az ajtó kinyílt senki nem volt a folyosón.