Az öltözőben

Már több mint 5 éve kosárlabdázom, de soha nem volt még ilyen kellemes helység számomra a tornaterem öltözője...
Volt ott egy fiú, akit most nem fogok megnevezni, de valahogy mindig lehet majd tudni, hogy ő az. Na szóval úgy volt ez az egész, hogy meccs előtt odamentem hozzá és adtam neki egy kifogyott öngyújtót, tudtam hogy gyűjti. Már nagyon régóta tetszett, de most már én is észrevettem, hogy bejövök neki, éreztem közöttünk a vibrálást, a vágyakozást. Odaadtam neki az öngyújtót, mélyen a szemébe néztem és mondtam neki, hogy ezért kérek valamit majd cserébe kosár után, megfogta a derekamat odahúzott magához és megkérdezte, hogy mit, nem feleltem neki, csak szemébe néztem amiből tudta, hogy valami olyat akarok ami jó lehet.
Utána elmentem minden szó nélkül, mert hívott engem az edző. Vége lett a meccsnek és mentünk a csajokkal átöltözni.

Mindenki szó nélkül öltözött, tök rossz volt a hangulat. Én öltöztem a legtovább már csak egyedül voltam az öltözőben, mikor megjelent ő és kérdően rámnézett, oldalra fordította a fejét, majd megkérdezte:
– Na mit kérsz cserébe?
Imádtam a hangját, az illatát azt a beállást, az izmos magas testét és ahogy tudott nézni majdnem elolvadtam. Határozottnak akartam tűnni, de szerintem ez nem nagyon sikerült. Mondtam neki, hogy egy szál cigit pedig legszívesebben azt mondtam volna, gyere ide dugj meg és élvezzünk egy nagyot, de hogy ez olyan hülyén hangzott volna. Közelebb jött:
– Egy szál cigit?
Igen mondtam, lesütve szememet. Tudta hogy nem ezt akarom, de csak azért is kiakarta belőlem húzni az igazságot, biztos vagy benne?
– Nem de ugye azt is adsz?

Hát... elindult felém én pedig hátráltam, míg el nem értük a falat. Ő neki támasztotta a kezét, majd szájon csókolt.
Olyan jól csókolt valahogy tudta mi nekem a jó, mi az amire nekem szükségem van, nyelveink úgy cikáztak együtt a kis barlangban mint két kis szerelmes pillangó, akik játszadoznak. Közben teljesen neki tolt a falnak, szinte már alig volt bennem levegő, mikor ellöktem magamtól.
– Na adsz?
– Nem.
– Miért? – kérdeztem dühösen
– Mert akkor elmegy ez a fincsi íz a szádból. (hm de jó hogy előtte ettem egy málnás cukrot, soha nem gondoltam volna, hogy ennyire nagy haszna lesz)