Új lakás, új tapasztalat 1. rész

Végre új lakásba költözünk. Nagy, tágas, hatalmas tetőterasszal. Csak épp fel kell újítani. A szüleimnek el kellett utazniuk pár napra így rám maradt a munkások "felügyelete". Igaz, hogy szombat volt, de egy páran jönnek, burkolók és festők. Én is elindultam otthonról, nagyon meleg volt. Ja magamról annyit, hogy 17 vagyok, jóval az 1, 8 m felett, ha nem is sportos de szerintem kellemes alkatú, a nevem Péter. Felmentem a lakásba, hangosan beköszöntem, válasz semmi. Benéztem a szobába senki, a másikba sem, majd a kis szobába láttam, hogy a két festő srác öltözik. Az egyikük alsónadrágba, a másik még csak az ingét veszi le.
– Jó reggel – szólaltam meg újra
– Jó reggelt Péter, mi újság, gyere csak – válaszolt Sanyi, aki már gatyába volt, majd felém fordult.
– Gyere csak, mi újság?
– Nagyon meleg van, jobb lenne máshol – mondtam valami semmitmondót, és próbáltam nem ránézni.
– Én meg otthon hagytam a sortomat – szólalt meg Imre – megdöglök majd a melegtől.
– Én is – mondta Sanyi – de nem érdekel, nézitek a gatyámat. Péter remélem nem zavar.
– Á nem, csak kényelmesen.
– Hát kényelmes gatya nélkül lenne, igaz Imi?
– Hagyd már Sanya, a gyerek is itt van.
– Gyerek? Péter? Na fiam, le vagy nézve. Őt zavarná? Néz oda. – Sanyi felém mutatott. Én is lenéztem és elpirultam. A rövidnadrágomon át látszott, hogy a farkam kőkeményre meredt.
– Zavarna Petikém ha pucéran dolgoznánk?
– Nem Sándor... nem. Ekkor Sanyi letolta a gatyáját és ott állt előttem a harmincas évei végén levő nagydarab, izmos, szőrős, bajszos férfi. Majd Zsolt is levetkőzött, ő is elég magas srác volt, de az a típus aki felül szőrtelen de deréktól lefelé mind az állat..
– Na Petikém most rajtad a sor, ne izzadj már – vigyorgott Sándor. Hát mit tehettem mást, nekivetkőztem. Amikor felegyenesedtem Zsolt jött mellém és megfogta a két újjal a farkam végét. És letolta a bőrt.
– Szia haver – mondta, majd másik kezével megfogta a zacskómat és szájon csókolt.
– Engedj engem is – szólat meg Sanyi. Imre elengedett, Sanyi átölelt, marokra fogta fenekem és ő is megcsókolt.
– Zenész a fiú – állapította meg Imre. Sanyi kissé hátralépett, majd ő is megfogta a szerszámom. De ekkor már az övé is áll. Hatalmas kanyarba álló farka van, ami a hasára feszül.
– Ez meglepetés Petikém, voltál már férfival
– Nem még... csak... csak... akartam.
– Hát most itt vagyunk, nézd, fogd.