Pokoli történetek avagy a prófécia

Jéghideg éjjel egy sötét kastélyba tévedt a magányos vándor. Kalandot keresett...
A kastély öreg, hideg és barátságtalan volt. A bejárattal szemben hosszú korhadt lépcső vezetett fel az emeletre, szemben a falon óriási festmény, rajta egy férfi: szemei kísértetiesek, tekintete rosszalló, tartása félelmet keltő. A vándor csak bámulta a képet egy darabig, majd halkan suttogta a falaknak:
– Maga az ördög! – lehelete fagyos hullámként cikázott előtte szavai nyomán. A hideg végig futott a hátán, de tovább indult. Célja volt... S most már tudta nem fordulhat vissza, mivel ebben a pillanatban a hatalmas vasajtó csikorogva bezáródott. A korhad fa szaga az egész épületet körül lengte. Léptei meggyorsultak, mikor halk suttogást hallott a leghátsó szobából:
– Segíts! – szinte könyörgött a lágy nőies hang. Nem nézett be egyik szobába sem, csak egyenest a hang irányába ment, szinte megbabonázva...

Léptei nyomán meg-megnyikordult a korhadt folyosó padlója, de ezt már ő nem hallotta... Bekerült a végzetes vonzerőbe... a hang magához húzta édes, esedező szavaival. Sorra haladt el az ajtók mellett, melyek mögül néha-néha egy-egy kéjes sikoly, fölényes nevetés vagy förtelmes kacaj szűrődött ki. A vándor mit sem törődve a körülötte lévő szörnyű zajokkal közeledett a végzete felé, várta a beteljesülést. Lélegzete felgyorsult, ahogy az ajtó elé ért. Marokra fogta a kilincset, de amint megérintette a hangok elcsendesedtek. Szuszogása valósággal fújtatássá vált, s keze is remegett a némaságban. Tétován nyomta le a kilincset, mire az halk kattanással jelezte, a nyelv kicsusszant a helyéről.

Érezte, ahogy megfagyott körülötte a levegő, mikor az ajtó csendes nyikorgással kitárult előtte. A szobában békés csend és jótékony sötét honolt. Az idáig érzett áporodott szagot felváltotta a kellemes jázmin illat.
– Ki vagy Te? – súgta a vándor miközben tétován lépett beljebb a szobába.
– Segíts! – ismételte a hang, s az egész szobát betöltötte egy kísérteties fény. A férfi megrettent, s hátratántorodott. Nem látta honnan jöhet a fény, mégis tudta nincs egyedül. De vajon ki? Ki lehet az a nő?
A fény felé vette útját, s hirtelen egy hatalmas tükörrel találta szembe magát.