Ari 1. rész

Általában nem szoktam késni, de most éreztem, hogy kifut alólam az idő. Egy olyan megbeszélésre rohantam, ahol csak jelen kellett lennem és nagyokat bólogatni, ha kérdeznek valamit (tipikus cégképviselet), de azért nem lett volna baj, ha nem a diázás közben esek be. Persze az sem túl megnyerő, ha valaki pont időre érkezik viszont fújtat, mint egy bivaly és patakokban folyik róla a víz. Mégis ez utóbbit választottam. Jó döntés volt. Én voltam a második, még a szervező cég képviselője sem érkezett meg. Csak egy elragadóan bájos hölgy ült a tárgyalóban; fölállt, amikor bezuhantam az ajtón és felém indult. 'Nem maradt le semmiről, úgy néz ki csúszni fogunk' – és körbemutatott az üres székeken.

Csábos mosolyt villantott felém és a kezét nyújtotta. Én a mosolyát próbáltam értelmezni és arra koncentráltam, hogy jól mondjam a nevem, mégis meghallottam, hogy érdemes lett volna inkább az övére figyelni. Nem abból állt, hogy X és Y, hanem mintha ezeken kívül lett volna még Z is. Na mindegy, erről lemaradtam, majd kifigyelem, ahogy másnak is bemutatkozik.
'Nagyon örülök' – mondta és még mindig a kezében tartotta a kezem. Gyönyörű ápolt keze volt, semmi lerágott köröm vagy ráncos bőr. Őt 25 körülinek saccoltam, az ujjait, azonban bármelyik tini lány megirigyelhette volna. Még sokáig elgyönyörködtem volna benne, ha ez nem lenne udvariatlanság, úgyhogy inkább elengedtem, a laptopomat leraktam az asztalra: 'Megbocsát egy percre? ' – és kiviharzottam a mellékhelységbe.

Próbáltam rendbe hozni magam: megmostam az arcom, áttúrtam a másik oldalra a hajam és az öltözékemet is rendeztem. Az ajtó picit nyitva maradt és egy pillanatra mintha a nőt láttam volna kéjesen bekacsintani a résen miközben én az ingemet gomboltam be. Nem voltam benne biztos, hogy ő volt, sőt még abban sem, hogy benézett-e egyáltalán az illető, aki elhaladt az ajtó előtt. Elkészültem. Sok kollégát ismerek, aki ilyenkor még magára kacsintott volna a tükörben, de én inkább visszamentem a teremhez, ami előtt most már kis csoport ácsorgott és hangoskodva kávézgattak. A nő nem volt köztük. Lekezeltem pár ismerőssel, aztán bementem.

Még mindig bent volt. Olyan méltóságteljesen ült a helyén, hogy szinte elkezdtem találgatni, hogy melyik királyi család sarja lehet.