Hihetetlen 1. rész

Bevezetőben magamról, hogy 38 éves nő vagyok. 26 éve élek házasságban. Fiaim már nagyok, férjemmel, úgy ahogy ennyi év után megvagyunk. Azért írtam magamról, mert ami három éve megtörtént velem, még ma is hihetetlen.
Egy kereskedelmi cégnél dolgozom, mint felső vezető coordinátor. Munkám során sokat kell utaznom. Néha egy, néha több napra.
Nem mondom nem fordult elő velem, hogy flörtöltem, és az is előfordult, hogy szexuális kalandba is keveredtem, de azok többnyire normál sexről szóltak.
Előfordult, amikor nehezen tudtam eldönteni melyik hódolómnak engedjek, és még az is megfordult a felembe, hogy vajon kettővel egyszerre milyen lehet, de eddig ilyesmi nem esett meg velem. Eddig!

Történt úgy három éve, hogy egyik délalföldi vállalatnál kellett egy tárgyaláson részt vennem. Vonattal utaztam le, mert tudtam, hogy nem kerülhetem ki a , és biztos elfogyasztok néhány pohárral, és úgy terveztem, hogy az esti gyorssal jövök vissza, és akkor 11 órára haza érek.
Ember tervez, aztán másképpen történtek a dolgok. Lekéstem az esti gyorsot. Marasztaltak volna, hogy aludjak ott, de nekem másnap délben Budapesten kellett lennem, ezért aztán az éjjeli személyvonatot kellett válasszam.
Hazatelefonáltam, hogy csak éjjel kettő felé érek haza.

A lényeg felültem a vonatra, első osztályra váltottam jegyet, és felkészültem egy lassú döcögésre. Szerencsére egy fülkés kocsi volt. Ahogy végigmentem, az egyik fülkében egy fiatal pár csókolózott, a másikban egy apáca ült, végül a középtájon egy üres fülkébe foglaltam helyet. Behúztam a függönyöket, és gondoltam alszom egyet, és akkor gyorsabban telik az idő. Amúgy is fejbevágott az unicum, amit ittam. Csendes este volt, a vonat jól be volt fűtve, föltettem a kabátomat és a táskámat, elhelyezkedtem az ablak mellett, és átgondoltam az eltelt nap eseményeit. Gábor a másik területi képviselő nagyon marasztalt, és udvarolt. Nem is lett volna ellenemre, ha másnap nem kellett volna tárgyalásra mennem.

Ahogy így ábrándoztam nagy hangzavarra riadtam. Egy társaság szállt föl. Benéztek az én fülkémbe is, de aztán továbbmentek, és egy távolabbi fülkébe ültek le. Örültem, hogy egyedül maradtam. Lassan elindult a vonat, én pedig távolról hallottam a társaság hangoskodását, elbóbiskoltam.