Erika 1. rész

Az érettségi már régen volt. Az iskola ajánlotta be annak idején jelenlegi munkahelyére – ahol adminisztrátor volt – ahol tegnap közölték, hogy a cég tönkrement, egy hónap mulva az utcára kerül. Kellene egy jól fizető, aránylag könnyű munka. De nem olyan, mint amilyeneket már egyszer megpróbált, hogy az adminisztrációtól megszabaduljon.

Csinos, jó alakú most már 22 éves lány volt, aki után a férfiak mindig megfordultak az utcán. Nem hiába, hiszen magassarkú cipőben járt, ami amúgy is igen formás lábait még kívánatosabbá tette, a karcsú derekán feszülő szoknya olyan kívánatos félgömböket takart, amiket még a nagykabát sem tudott eltüntetni. Általában nem hordott melltartót – nem is volta rá szüksége – így a blúzok alatt illegő-billegő mellecskéi izgató táncot jártak járás közben. középhosszú szőke haja szépen koronázta be elegáns arcocskáját. Volt már néhány barátja, de ezekkel nem volt szerencséje, mindegyik csak az "új husit" kereste benne, és nem az embert és a nőt együtt – neki pedig ez kellett volna...

Elment egy meghallgatásra
"Fiatal lányokat keresünk erotikától nem teljesen mentes filmek forgatásához – kitűnő fizetés – "nem pornó" jeligével"
hirdetés alapján.

Az egész azzal kezdődött, hogy 4 férfi ült egy hosszú asztal előtt, ahová betessékelték, miután a ruhatárban levettették a kabátját. Egy nagy darab férfi – olyan testőr kinézetű férfi – bekísérte a szobába odavezette a szoba közepére az asztal elé majd rászólt:
– És most vetkőzz!
– De hogy képzelik ezt? Képedt el.

Erre a kísérője egy óriási pofonnal válaszolt.
– Na gyerünk! Vetkőzz! Ha ellenkezel kaphatsz még!

Erika elkezdett sírni, de látta hogy kísérője nem viccel, meg kell tennie, amit parancsolt. Elkezdett vetkőzni. Először a blúzát gombolta ki, ezzel előtünt két csodálatos kis mellecskéje. Az izgalomtól – hogy itt öt férfi szeme előtt kénytelen feltárni magát – és nem utolsó sorban a kapott pofontól, mellbimbói úgy ágaskodtak, mintha már egy hosszú szexuális előjáték után lennének... Érezte, hogy a puncija is nedvesedik. Kigombolta a szoknyáját, és levette magáról, ledobta a blúz mellé a földre. Ezután megállt, és kérdően nézett az asztal mögött ülő férfiakra.
– Eddig jó. Mondta röhögve az egyik. Gyerünk tovább!