Bórax 1. rész
– Húzza föl a nadrágját. Végeztünk.
– Valami változás, doktor úr?
Dr. Burah Szelim már nem először látta Mártont a klinikán. Már nem először. Ez a szerencsétlen férfi egy éve kereste föl őt, a szexológia doktorát a Semmelweis Kórházban problémáival. A hosszú hónapos kezelések után sem sikerült változást elérnie, s lassan kezdte úgy érezni, hogy páciense menthetetlen.
– A tesztoszteron kezelés nem használt, a hipogonadizmusa még mindig fönnáll, azaz a heréi még mindig zsugorodottak, a pénisze pedig még mindig mikrofallusz állapotban van, még mindig nem több pár centiméternél. Sajnálom.
Márton felhúzta a sliccét, majd a széken pihenő kabátjáért nyúlt.
– Köszönöm doktor úr. Tudom, hogy ön mindent megtett. Talán egy új kezelés pár év múlva majd segíthet.
A doktor hosszú másodpercekig bambán nézett a kabát felé, úgy válaszolt betegének:
– Talán. Ne adja föl a reményt – azzal kezet nyújtott betegének.
Hosszan nézte, ahogy megfordul, kezét az ajtó gombjára teszi, majd csöndesen becsukja maga mögött az ajtót.
Dr. Burah lerogyott a székre, ahol korábban a szürke kabát pihent. Karját átvetette a támláján, s állát is lassan a fehér műanyag borítású támlára engedte.
Szegény embör... és még harminc éves sincsen...
Nincs hét, anélkül, hogy csábító testű aphrodité-dívákat, kék szömű, szőke hajú, szőke szömű, kék hajú, duzzadó férfiasságú férfiak hágnak mög, akik péniszét a hatalmas, a gigantikus, az adoniszi vagy az óriási jelzővel illetik. A filmök. A reklámok.
És ott vannak azok, akik hallgatnak. Mint a betegöm. Akiket születésükkor mögbélyegöztek az ágyékuknál egy betegséggel, mintha valami torz billyog lönne, ami életük végéig azt üvölti, hogy szerencsétlen vagyok, hogy nyomorék vagyok, hogy kitoltak velem, hogy kicsesztek velem! És igen! Kicsesztek! És a vulgáris nyelv megannyi büdös virága se tudná kifejezni azt, amiben ők élnek. El se tudom képzelni, hogyan élhetnek ezzel a megbélyegezettek.
*
Márton hosszú buszozás után a 8-as, 14-es és 14H járatokon megérkezett a Hejő parki házuk elé.
Kis ház. Márton gyűlölte ezt a jelzőt.
Kis udvar.
Kis járda.
Kis kapu...
... amin belépve meglátta barátnőjét, Orsolyát. A fekete hajú lány a bejárat melletti gyöngyvirágok mellett térdelt egy rongyon, s egy kis kesztyűben húzta ki a gazokat, amelyek elárnyékolták kedvelt virágjait.
– Valami változás, doktor úr?
Dr. Burah Szelim már nem először látta Mártont a klinikán. Már nem először. Ez a szerencsétlen férfi egy éve kereste föl őt, a szexológia doktorát a Semmelweis Kórházban problémáival. A hosszú hónapos kezelések után sem sikerült változást elérnie, s lassan kezdte úgy érezni, hogy páciense menthetetlen.
– A tesztoszteron kezelés nem használt, a hipogonadizmusa még mindig fönnáll, azaz a heréi még mindig zsugorodottak, a pénisze pedig még mindig mikrofallusz állapotban van, még mindig nem több pár centiméternél. Sajnálom.
Márton felhúzta a sliccét, majd a széken pihenő kabátjáért nyúlt.
– Köszönöm doktor úr. Tudom, hogy ön mindent megtett. Talán egy új kezelés pár év múlva majd segíthet.
A doktor hosszú másodpercekig bambán nézett a kabát felé, úgy válaszolt betegének:
– Talán. Ne adja föl a reményt – azzal kezet nyújtott betegének.
Hosszan nézte, ahogy megfordul, kezét az ajtó gombjára teszi, majd csöndesen becsukja maga mögött az ajtót.
Dr. Burah lerogyott a székre, ahol korábban a szürke kabát pihent. Karját átvetette a támláján, s állát is lassan a fehér műanyag borítású támlára engedte.
Szegény embör... és még harminc éves sincsen...
Nincs hét, anélkül, hogy csábító testű aphrodité-dívákat, kék szömű, szőke hajú, szőke szömű, kék hajú, duzzadó férfiasságú férfiak hágnak mög, akik péniszét a hatalmas, a gigantikus, az adoniszi vagy az óriási jelzővel illetik. A filmök. A reklámok.
És ott vannak azok, akik hallgatnak. Mint a betegöm. Akiket születésükkor mögbélyegöztek az ágyékuknál egy betegséggel, mintha valami torz billyog lönne, ami életük végéig azt üvölti, hogy szerencsétlen vagyok, hogy nyomorék vagyok, hogy kitoltak velem, hogy kicsesztek velem! És igen! Kicsesztek! És a vulgáris nyelv megannyi büdös virága se tudná kifejezni azt, amiben ők élnek. El se tudom képzelni, hogyan élhetnek ezzel a megbélyegezettek.
*
Márton hosszú buszozás után a 8-as, 14-es és 14H járatokon megérkezett a Hejő parki házuk elé.
Kis ház. Márton gyűlölte ezt a jelzőt.
Kis udvar.
Kis járda.
Kis kapu...
... amin belépve meglátta barátnőjét, Orsolyát. A fekete hajú lány a bejárat melletti gyöngyvirágok mellett térdelt egy rongyon, s egy kis kesztyűben húzta ki a gazokat, amelyek elárnyékolták kedvelt virágjait.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 9 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2023. szeptember 22. 14:07
#5
Megrázó és szomorú.
1
A
Andreas6
2021. június 21. 09:53
#4
Ez egy erotikus oldal. Az írásban semmi erotika nincsen. Nem rossz, de nem ide való.
1
a
A57L
2019. július 2. 04:38
#3
Tanulságos írás.
1
editke
2010. június 10. 08:25
#2
ezt mar reg olvastam egy masik oldalon,luzer vagy h lemasoltad
1
T
Törté-Net
2010. június 10. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1