Eltévedések 2. rész

Éreztem az ujjaim alatt, ahogy Dorka teste fokozatosan ellazul. Kisimult, ahogy kimasszíroztam belőle a feszültséget. Alaposan, lassan, türelemmel kényeztettem minden porcikáját. Neki most csak befogadnia kellett. Elfogadta és kiélvezte a dédelgetésemet. Először hasra feküdt, úgy lazítottam el minden idegszálát, majd hanyatt fordult. Felhelyeztem a kendőket – óvatosan, hogy ne fájjon, de azért szorosan, hogy tudja, most nem kell mozognia. Megegyeztünk, hogy a mai nap az övé. Hogy ma az ő élvezete az első. És ő mindenben elfogadja az irányításomat, hiszen bízik bennem, és tudja, hogy pontosan ismerem az igényeit, a vágyait. Volt időnk kiismerni egymást. Ahogy a szemére kerülő kendőt igazítottam a helyére, még belenéztem, és elmerültem a tekintetében. Megcsókoltam. Az a mosolygó vidámság és várokozó vágy csillogott a szemeiben, amiért olyannyira rajongtam. Pont az tükröződött bennük, ami akkor, amikor az egyik bevásárló központ mosdójából kijött, de nem az üzletek, hanem a lépcsők irányába húztam magammal. Ugyanolyan kiváncsi várakozással, és feltétlen bizalommal nézett rám, hogy vajon mi jutott megint eszembe. Arra gondoltam, hogy úgy is mindenki a lifteket és a mozgólépcsőket használja, senki nem jár a hagyományos lépcsőkön. Ideje volt kideríteni, hogy tényleg így van-e. Így hát elindultunk "eltévedni".

A lépcsőház a füstmentes fajtából való volt automatikusan záródó ajtókkal. Mikor beléptünk, és mögöttünk egy félhangos kattanással becsukódott az ajtó, elhalt a kint szóló zene is. Izgalmas volt, mert éreztük, hogy rosszban járunk. A lépteink kopogtak, a hangunk visszhangzott, és mégsem lehettünk biztosak benne: Valóban egyedül vagyunk? Miközben lejjebb mentünk egy – ahová nem nyílt ajtó –, a lépcsőkarok között fel – és lenézegettük, nem látunk-e mozgást, nem hallunk-e hangokat, vagy éppen nem figyelnek-e minket kamerák. Ahogy kezdtünk megbizonyosodni róla, tényleg magunk vagyunk, az izgatottság vággyá fokozódott. Dorka hátulról karolt át hirtelen, ahogy még épp lenéztem a korláton át. Hozzámbújt, és hátulról a nyakamba csókolt. Éreztem a testét, az izgatottságát, és ez rám is hatással volt. A kezei oldalt előre csúsztak, és simogatni kezdett. Igyekeztem félig megfordulni, hogy egymásra találhassanak az ajkaink.