Vonaton

2000. Április elején történt élményemet szeretném megosztani veletek! Sorkatonai szolgálatom végét "nyögtem" Szombathelyen. Eltávozásról készültem vissza, szorgalmasan vártam a tatabányai peronon a hajnali kettes vonatot, ami Győrig közlekedett. Álmos voltam, fáradt és azt hittem a centi soha nem fogy el. A katonaviselt férfiak azt hiszem, ismerik ezt az érzést. Mindegy. Befutott a személyvonat, én pedig, jó szokás szerint az utolsó előtti kocsiban foglaltam helyet. A vagon tök üres volt!

Alig hagyta el a vonat Tatát, amikor jött a kalauz. Ő akkor a harmincas évei közepén lehetett, átlagos testű, arcú nő. Rövid barna haj, fáradt arc. Elvette a felé nyújtott jegyet, rápillantott, majd elkérte a katonakönyvemet is. Kezemből ki nem adva felé villantottam, amit ő egy apró bólintással köszönt meg. Látta, hogy a vagon többi része üres. Levette a táskát a válláról és leült velem szembe.
– Ugye nem haragszol, hogy ideülök? – kedves, szolid hangja volt – Üres az egész vonat.
– Persze, foglalj helyet. – válaszoltam. – Abszolút nem rá figyelve gyűrögettem a menetjegyet és a seregre, valamint a rám váró holnapi napra gondoltam. Azt hiszem eléggé fancsali képet, vághattam, mert a kalauzlány megszólalt.
– Nagyon keményen fognak odabent? – kérdezte
– Nem annyira. – Kénytelen voltam elmesélni neki, hogy rajparancsnokként szolgálom a hazát, ezért is van reggel hatos könyvem, valamint, hogy győri katonatársam vár rám kocsival, hogy visszaérjünk időre a laktanyába.

Meglepő módon a nőkről kérdezett, valamint a laktanyán belüli szexkapcsolatok érdekelték. Minden férfi tudja, hogy a kiszivárgó pletykák nagy része hülyeség, amit én el is mondtam neki. Ekkor tűnt fel, hogy jobb kezével a bal vállát nyomkodja.
– Fáj a vállad? – kérdeztem
– Egy kicsit.
– Egy jó masszírozás biztosan segítene!
– Sajnos, nincs aki, segítene. – pillantott rám. – Gyors pillantás a kezére. Nem viselt jegygyűrűt!
– Ha akarod, én szívesen megmasszírozlak. – Bukott ki a számon a mondat. Bele is vörösödtem, mert biztos voltam abban, hogy faképnél hagy, meg különben is, hogy nézne ki a dolog. Szabadságos katona masszírozza a kalauzt.
– Nagyon jó lenne. – nézett rám – de, akkor menjünk az utolsó fülkébe.