Talán 5. rész

– De jó, hogy hazaért Titus! – fogadott Mrs. Smith, már az ajtóban. – Mindenféle emberek betörtek a lakásába, és elhurcolták a bútorokat, meg minden, és ráadásul azt mondták, hogy megengedte nekik. Sőt minket is ki akartak rakni, és volt képük azt mondani, hogy megvette a mi lakásunkat. De megmondtam ám nekik, hogy feljelentem őket, meg hogy hívom a rendőrséget, ha nem mennek el azonnal.
– Nyugodjon meg Mrs. Smith – feleltem. – Tudom, hogy itt jártak.
– Tényleg megengedte nekik, hogy elvigyék a bútorait? – csodálkozott.
– Igen. Fel kell újítani a lakást, és a legegyszerűbb, ha elvisznek mindent, amíg a rumli tart.
– Akkor csak nem igaz az is, hogy megvette a mi lakásunkat? – aggodalmaskodott Mrs. Smith.
– Nos nem egészen, de beszéljük ezt meg nyugodtan. Van egy ötletem és remélem tetszeni fog Önöknek is.
– Miről van szó? – gyanakodott. – Ki akar minket innen rakni?
– Szó sincs róla Mrs. Smith. De ha megengedi előbb felfrissülnék, és majd átkopogok, ha megengedi.
– Szívesen látjuk Titus. Majd főzök egy jó teát addig.
– Köszönöm Mrs. Smith az jól fog esni. Viszlát.
Gondolom már napok óta azt leste, hogy mikor érek haza, és rögtön lecsapott, ahogy észrevette, hogy matatok az ajtóval. Be sem léphettem a lakásomba, már ott termett és mondta a nagy izgalmat kiváltó újságot.
Szerettem a két öreget, mert megőrizték vidám természetüket annak ellenére, hogy elég sok minden érte őket. John Smith mérnök volt az egyik nagy elektronikai cégnél és már öt éve nyugdíjba ment. Julia, a neje, nem tudom mit csinált azelőtt, mert hol tanárnak mondta magát, hol könyvtárosnak. Egy biztos, a lakásuk kész könyvtár volt. Szó szerint tele volt könyvekkel. Még a wc-ben is volt egy pár. Csendesen éltek, ritkán jártak el otthonról, és a hozzájuk is ritkán jött valaki. Volt egy fiuk, aki pilóta volt, de meghalt egy balesetben. Utasszállítókat vezetett és az elmondásuk alapján a földi irányítás egyszerre két gépnek adta meg a fel, illetve leszállási engedélyt. Ráadásul köd volt és leszálló gép pont szembe találkozott a .
Ennek több mint tíz éve. Van ugyan egy unokájuk, de mivel a fiuk soha nem nősült meg, ezért a kislányt a barátnője szülei vették magukhoz Ausztráliában. Soha nem látták még, és csak csecsemőkorabeli fényképük van róla. Azt sem tudják hol keressék, mert a fiuk nem árulta el nekik, hogy született egy házasságon kívüli lánya.