A vámpírlány

Nem tudom ki szereti fantasztikummal kevert erotikus történetet. Én igen. Ha van még ilyen érdeklődésű annak ajánlom művemet. Mondanom se kell hogy nem megtörtént esemény...

Hűvös szellő fújt ezen az éjszakán. Sötétség telepedett az egész tájra. A fiú keresztül vágott a régi kastély előtti zöld tisztáson, hogy mielőbb elérjen az általa csak "rom"-nak nevezett ősrégi épülethez. A fiú haverjaival fogadást kötött, hogy bizony az éjszaka kellős közepén el mer-e hozni egy előre odakészített koponyát egy adott helyről, ami a rom pincéjében van. A lámpa halvány fényénél is gond nélkül megtalálta a pince lejáratot és elment abba félreeső kis kamrába, amiben találhat az ominózus koponya. A fiú éppen lehajolt, amikor lágy szellő borzolta végig a tarkóját. Szellő itt! Riadtan körbefordult, vadul pásztázott zseblámpájával, mígnem megakadt a szeme egy hasadékon, ami a falból nyílt. Ez nappal még nem volt ott! Tehát vagy a srácok szórakoznak, de miért tennék, vagy ez most nemrég omolhatott be. Igen csak így lehet. Vad izgalom szállta meg. Talán talál benne valami értékesest, talán... de nem találgatott tovább.

Odalépett a hasadékhoz és bevilágított a járatba. Habozás nélkül átpréselte magát, s mögötte egy mélybe vezető lépcsősort talált. Mindent vastag por és törmelékréteg takart, talán évszázadok óta nem járt itt senki. Lassan lesétálta a lépcsőn. Lámpája fényét végigfuttatta a falakon, korhadt teljesen megfeketedett festményeken, földre rogyott asztalon. Csalódottan vette tudomásul, hogy nem a hajdani kincstárba jutott. Az egyetlen érdekes valami az a hatalmas díszes doboz, vagy láda, ami a terem végében volt. Ahogy közelebb ment tisztán látta hogy az egy felravatalozott koporsó. Ahogy közelebb ért látta, hogy ez az egyetlen dolog közel és távol ami viszonylag épségben maradt. Talán van a néhain valami értékes ékszer! Óvatosan megpróbálta megemelni a tetejét, de az súlyosabb volt mint gondolta. Még egyszer nekiveselkedett, ezúttal nagyobb erővel, s most sikerült felnyitnia fedelet. Döbbent látta, hogy aki benne van teljesen ép. Egy lány feküdt benne. Elég fiatal lehetett, de nem tudta megsaccolni a korát. Teljesen fehér volt és mozdulatlan. Első gondolata az volt hogy a haverok hülyéskednek, de ilyet ők nem tudtak volna előkészíteni. Pár percig meredten nézte a testet lámpája halvány fényében. Ruhája régmúlt korokat idézet. Ez a test oly ép volt, mintha csak egy alvó nőt szemlélne.