Cím nélkül

Fekete bőregérként, fejjel lefelé csüngve himbálódzik a csigalépcső kovácsoltvas korlátján. Belga szecessziós melléklépcsőház. Nappal úgy alszik, hogy combja feszesen kulcsolódik a kemény vasra. Ha néha átfordul, vállát pengeéles fekete liliomlevelek súrolják. Vadul, mélyen a lába közé szorítja a vaspántot, szerve belesajog. Hajnal hasadtától napnyugtáig hullámzik a kéjes bódulatban. Négy emelet magasan, életveszélyes és tilos (a liftakna a másik, a főlépcsőházban van), csak a velőig hatoló gyönyör menti meg a mélybehullástól. A kéjéhség erősebb az életösztönnél.
Alkonyatkor távoli szűrődik át a zsibbadáson: az emelet ismeretlen lakója hazaérkezett. Hallja, ahogy lepakol, matat. Lelki szemei előtt látja, ahogy a távirányítóért átmegy a szobán, és felkapja a fejét, mert furcsa zaj üti meg a fülét a hátsólépcsőházból. Szárnysuhogás, vagy csak egy ablak maradt nyitva? A kiváncsiság a zegzugos lakás hátsó ajtajához vezeti. Ahogy kinyitja, meleg fénytócsa ömlik a férfi lába köré, sejtelmesen kirajzolva a magzati pózba gémberedett lény körvonalait. Tekintete megpihen rajta. Lassan, csendesen közelít. Nagy, érdes tenyerével végigsimítja sápadt kis pofáját, kisujjával szétválasztja ajkait, a középső, nagy ujját fogsora mögé tolja, ujjbögyét körkörösen csúsztatja egyre beljebb az érzékeny szájpadláson, hátra, még hátrább. Érzi a lázat a szájban. Az üreg puha, síkos mélye magába szívja. Felsóhajt. Másik kezével az elgémberedett szárnyakat nyaka köré fonja, majd lassan becsúsztatja tenyerét a korlát és a comb közé, türelmesen tolja alkarját egyre beljebb a magzati póz középpontja felé, amíg a könnyű test egész súlyát nem érzi. Karjával vonja maga felé az altestet, hogy lehámozza a korlátról. Saját csípőjét tolja a combok közé helyébe, addig, amíg a denevér már az ő derekát nem kulcsolja át. Fölnyalábolja. A kis lény érzi, hogy mozog vele a világ, egyik szárnya lecsúszik, apró keze az izmos mellben megkapaszkodik. Mint vérátömlesztés, árad belé a nagy test melege. A konyhában langyos félhomály, sezlon, óvatosan dől le vele, rá, mellé fekszik, magába öleli. Ringatja. A denevér hozzátapad, elmerül benne, levetkőzi a nappalok tetszhalálát, átváltozik. Ocsúdó vámpír.