Talán 4. rész

– Legjobb lenne, ha ide költöznél, de sajnos túl messze lennél az egyetemtől, meg az intézettől is – mondta Ellie miután elmondtam neki Barbie terveit.
– Hát igen! Legalább 800 km, és azt egy kicsit nehéz lenne megtenni naponta – mondtam. – De azért hétvégeken eljöhetek?
– Ha akarsz miért ne, majd csináltatok egy kulcsot, és szólok a portán – felelte. – Csak nem biztos, hogy minden esetben itt leszek.
– Miért annyi dolgod van? – kérdeztem egy kicsit sértődötten.
– Igen, időnként van – felelte. – Meg lehet, hogy inkább a szerelmemhez indultam.
Hozzám simult és megcsókolt. Csend borult ránk és csak feküdtünk egymás mellett nagy békességben és kielégülten. Egyikünknek sem akaródzott felkelni, vagy bármit is mozogni, csak így természetesen együtt lenni.
Elég nehezen sikerült eljutnom hozzá. A lányok, Claudia és Barbie, sehogy sem akarták elárulni a címét, vagy hogy hogyan érhetem el. "Titkos" mondták nevetve "mert mindenféle alakok zaklatják! " és jelentőségteljesen néztek rám. Végül rájöttem, hogy csak kegyetlen játékaik egyikét űzik velem, és úgysem tudom meg tőlük, hacsak ők nem akarják. Később, amikor már jobban megismertük egymást már sok dologban én is benne voltam, sőt volt amikor én kezdeményeztem valamilyen hülyeséget, és nagyon jól éreztük magunkat, megbotránkoztatva nemegyszer a környezetünket. Az is igaz, hogy amikor viszont valamit meg kellett csinálnunk, akkor teljes erőbedobással dolgoztak, fáradtságot nem ismerve, és igen komoly eredményeket tudtak produkálni.
Miután rájöttem, hogy csak az apró bosszantásaik egyikével állok szemben, abbahagytam a faggatódzást és úgy tettem, mintha már nem is érdekelne a dolog. A hétvége így telt el, és amikor hétfőn elindultam a következő fárasztó napra az egyetemre, úgy éreztem magam, mint a fuldokló, aki partot ér és végre levegőhöz jut. Nagyon jó volt velük, de igencsak fárasztó. Sokféle módját kipróbáltuk a szeretkezésnek, de ők fáradhatatlanoknak bizonyultak. Amilyen ütembe merültem le tőlük, ők, úgy tűnt, olyan ütemben töltődnek fel és élednek újjá. Végül vasárnap délutánra már teljesen kimerültem, és bármit próbáltak, képtelen voltam a merevedésre. Végül belátták, hogy én kész vagyok és nem fogom folytatni a kimeríthetetlen kéjvágyuk kielégítését, néhány gúnyos megjegyzés után egymásnak estek és hangos buzgalommal szinte folyamatosan élveztek el, hol maguktól, hol pedig a másiktól.