Ki tudja?

Ködös hajnal köszöntött a falura. Néma idegen botorkált csendesen az országút mentén. Kihunytak az utcalámpák, mintha csak születésnapi gyertyákként fújta volna el őket az ünnepelt. Csak egy villódzó, kontakthibás neon ragyogott a falu szélén. Motel. Az idegen arra vette az irányt.

Csilingelve nyílt a motel ajtaja, s nyekkenve csapódott be az idegen mögött.
– Máris megyek! – hallatszott egy csilingelő asszonyhang a pult mögül nyíló ajtórésből. A hangot egy fej követte, aki kikukkantott, szemrevételezendő az idegent. Meglátva azonban, hogy ki érkezett, teljes egészében előbújt a hátsó helyiségből, ahonnan pirítós és meleg tea illata szállongott. Az asszony alakja diszkréten rajzolódott ki a kötényruhája alól. Apró, de izmos, ruganyos keblein szépen feszült az anyag, s csípejét kellemesen emelte ki a kötényt megkötő derékpánt.
– Jóreggelt! – köszöntötte az idegent, akiből még a hajnali köd gőze párolgott, s sötét alakját mintegy glóriaként ragyogta körbe az ajtó ablakán beszűrődő napfény. Ballonkabátjának ujjából előtűnt kézfeje, amint csuklyájáért nyúlt, s hátracsapta azt. Centis sörte fedte fejét, szakállán éppúgy, mint a feje búbján.
– Magának is. – dörmögte a bajsza alól.
– Szobát szeretne? – kurta bólintás a válasz. – Hány személyre? – egy ujj. – Meddig? – egy marék papírpénz a pulton. – Értem. Beírhatom a nevét a vendégkönyvbe? – intés, majd egy olvashatatlan szignó a könyvben.
Ön az egyetlen vendégem. Az egyes szoba, rögtön jobbra. Ha gondolja, az ebédet délben itt tálalom, egy kis levest főzök, rántott csirkével.
Köszönöm. – markolta fel a kulcsot a férfi, s ment ki a helyiségből. A nőt a hideg rázta. Mindig is mondták a szomszédai, hogy veszélyes lehet egyedül továbbvezetni a kis motelt, elhunyt férje nélkül, a település szélén. Kezdte megfontolni a szavaikban rejlő igazságot.
Tíz körül lehetett, mikor dolga végeztével úgy gondolta, megnézi a vendégét. Óvatosan közelített az ajtaja felé, s megpróbált bekukucskálni az ablakon. Valami hosszú csillogót látott a félhomályban. Nem mert tovább leskelődni, kopogott. Gyors neszezés hallatszott bentről, valami fémes szisszenés, majd egy rekedt igen.
Csak törülközőt és szappant hoztam, meg egy beretvát.