Egy kis jellemformálás

Gizella elvált asszony volt, 28 éves és madarász. Áprilistól októberig valami kutatóintézet bérelt egy házrészt a faluban, ott lakott, és a vízügyes kollegák egymást taposták, hogy a ritka madárfajok fészkelő helyeit megmutassák neki. A segédgátőr is komoly feltűnést keltett, amikor megjelent egy kecskeméti könyvesboltban, és "madaras könyvet" akart venni. A főnök nem szerette a bonyodalmakat, így engem jelölt ki szárnysegédnek, 19 éves voltam akkor, tehát nem számítottam egészen felnőttnek. Sűrű természetű, jó mozgású, sötétszőke asszonyka volt. Jártuk a réteket, gázoltunk a tocsogókban, ladikoztunk a morotvákon. Gizella fényképezett, jegyzetelt, füveket gyűjtött, aztán este megbeszéltük, hogy a következő nap mit akar látni.

Május közepén egyik délelőtt a holtágon fotóztunk, s ahogy a térkép fölé hajolt, yóóó mélyen benéztem a pólója alá. Ő meg visszanézett. Elvörösödtem, bocsánatot dadogtam, és attól féltem, mi lesz, ha elmondja a főnökömnek. Ki akartam lépni a partra, de megfogta a vállamat.
– Szűz vagy? – kérdezte, és leültetett magával szemben a csónak deszkára. Megráztam a fejem, de látta rajtam, hogy hazudok.
– Nem baj – mondta, és megsimogatta a fejemet – akkor most részt vehetsz Gizi néni mesterkurzusán. – Egy kicsit még a fejemen tartotta a kezét, azután kiegyenesedett.
– Az első lecke: nem pirulunk el, ha cicit látunk, – és felhúzta a pólóját. Valami földöntúli bódulatban telt az idő, végig csókolóztuk a napot, de az este mégis nehezen indult. Összekaptam magam otthon, aztán átmentem Gizellához / akkor láttam először szoknyában/, és igen nagy lelkesedéssel meséltem a szürke gémek fészekrakási szokásairól. Közben nem tudtam, hogy fogjak hozzá ahhoz, amiért tulajdonképpen itt vagyok.

Már csaknem elindultam haza, amikor megfogta a kezem.
– Ugye nem ezért jöttél Kukorica Jancsi? – Meleg, barna szeme volt. Magához szorított. Gyertyát gyújtott, aztán oda állt elém.
– Vetkőztess le, nagyon lassan és nyugodtan. Itt az idő, hogy nagyfiú légy. – Levettem a blúzát, kikapcsoltam a szoknyáját, s amikor a bugyihoz értem, megállított.