Klári

Gyerekkorunkban játszottunk papást-mamást, meg doktorost, és persze mindig arra ment ki a dolog, hogy megszabadulhassunk egy-két felesleges ruhadarabtól, és megérinthessük egymást itt-ott, de semmi komoly nem történt. Így volt ez a testvéreimmel és a közelben lakó unokatestvéreimmel is. Csak én voltam fiú köztük. Akkoriban nem rázott meg bennünket a dolog, és szép lassan leszoktunk róla. Azt hiszem, csak kíváncsiak voltunk egymás testére. Aztán jött a verekedős korszak, amikor nem tudtunk egymás mellett elmenni egy kis piszkálódás nélkül.
Mikor tizenhat éves lettem, "hugyaimnak" – ahogy korábban megvetően hívtam őket – szépen dudorodott a mellük, és elkezdtek érdeklődni a fiúk iránt. Klárinál két évvel voltam idősebb, Zsófinál öttel, és már saját barátnőim is voltak. A nővérem annyival idősebb volt nálam, hogy anyámnak számított, de a család fiatalabb nőtagjai gyakran felcsigázták ártatlan érzékeimet. A lányoknak egész jó testük és vadító szőke hajuk volt. Egy napon Zsófival birkóztam, amikor alám került. A misszionárius póz tudatára ébredve azonnal felállt a farkam. Bár csak hét centi volt, de akkor jó kemény, úgyhogy nem lehetett nem észrevenni. Azt vártam volna, hogy szabadulni akar, ehelyett elkezdett körözni a csípőjével. Azt hittem mindjárt elcsöppenek.
Ijedtemben felugrottam, és mintha valami halaszthatatlan dolgom lenne másutt, kihúztam a szobából. Valahogy túl gyorsan történt a dolog és én nem voltam rá felkészülve. A manzárdba menekültem, mint mindig, ha egyedül akartam lenni, csak most nem volt szükségem a pornófüzeteimre. Azonnal letoltam a gatyám, és amikor kemény lettem, kegyetlenül elkezdtem rázni. Nem jutottam tovább tíz húzásnál és telefröcsköltem a mellem.
Az eset után állandóan a hugiék körül járt az eszem. Egy évre rá, mikor hazaérkeztem a gimiből, éppen telefonálás közben kaptam Klárit, akit hazaküldtek a suliból, mert rosszul érezte magát. Ott ült a nappaliban egy széken, háttal nekem, és éppen a barátnőjének mesélte, hogyan úszta meg a dolit, mert a tanár beszopta a lázat, meg minden egyéb. Mikor közben megfordult, és látta, hogy én is ott vagyok, majdnem leejtette a telefont.
Sietve végzett, és utánam jött a szobámba.
"Nem mondod meg anyának, ugye? " – kérdezte sápadtan.