Börtönjáték

Megkaptam az infót, menjek be hozzá a börtönbe. Nem volt könnyű elintézni, de – ahogy Jacko, az öccse szokta mondani "Ez a kis ribanc mindent el tud intézni" – valóban sikerült. Úgy gondoltam, kitehetek magamért: fekete lakk miniruha, harisnya (harisnyatartóval), tűsarkú cipő. Amikor a börtönőr meglátott, jót röhögött:
Megérkezett a nagy Bill kurvája... Vagy talán már nem is olyan "nagy" az a Bill?
Felvontam a szemöldökömet, és igyekeztem merően a szemébe nézni. Kíváncsi lennék én arra, hogy mikor lesz Big Bill-ből kicsi Bill... Nem hiszem, hogy pár hét vizsgálati fogság erre elég lenne.
Az, hogy el tudtuk intézni, egyedül bemehessek hozzá, nem arra vall, hogy ne lenne még szava, hiába ül börtönben.
Az őr végigráncigál a folyosón, majd megállunk az egyik cella előtt. Szerencsére egyedül van. Nyugodt arccal, szétvetett lábakkal áll, olyan tekintettel néz, hogy a börtönőrnek kinyílik a bicska a zsebében. Tudja, hogy nagyon nem szemétkedhet, úgyhogy csak visszafogottan:
– Nem mehetsz be hozzá, intézzétek el így, rácson keresztül, amit akartok.
Otthagy, leül a folyosó végében.
– Gyere ide – szól rám Bill.
Rásimulok a rácsra. Talán 5-6 cm van a csövek között, igyekszem minél jobban egybeolvadni vele, hozzáférkőzni mindahhoz, ami a testéből elérhető. Ujjait rásimítja a számra, simogatja az ajkaimat, majd bedugja az egyik ujját. Cirógatom a nyelvemmel, körkörösen nyalogatom, majd "szopni" kezdem. Amikor úgy érzi, hogy elég, kihúzza a számból, és int:
Vetkőzz meztelenre.
Nem merek visszakérdezni, Bill-lel kapcsolatban nem lehetnek kételyek, nincs ellentmondás, csak azonnali engedelmesség. Azonban, ha nem is az én megnyugtatásomra, csupán büszkeségből, közli:
A börtönőr tudja, hogy ha bármi bajod esik, meghal. Nem szépen. Már attól is boldog, hogy ennyire mert szívózni.
Rádöbbenek, hogy Bill szándékosan nem erősködött, engedjenek be. Tökéletesen uralja a terepet, túl sokan vannak a kezében (és a zsebében). Most triplán bebizonyíthatja, bármit megtehet. Bárkivel. És bárki szeme láttára.