Talán 1. rész

Kiléptem az automatikusan nyíló ajtón a repülőtéri csarnokból, és rögtön keresni kezdtem azt, akit ígértek, hogy bekísér a városban lévő szállóba és felvillantja az első képeket erről a még ismeretlen városról. A nagy tömegben végre észrevettem a nevem egy táblán és odaléptem ahhoz, aki tartotta. A magas, vékony, feketehajú férfi láthatóan megkönnyebbült, hogy nem kell tovább várakoznia ebben a nagy tömegben. Készségesen megragadta az egyik csomagomat és elindult kifelé a váróból. A forróság felkészületlenül csapott meg.
– Húú a mindenit! – jegyeztem meg önkéntelenül.
– A kocsi légkondicionált, és a szállóban is kellemes a hőmérséklet – mondta a kísérőm. – Erre, mindjárt odaérünk.
Néhány perc után megállt egy hatalmas, számomra ismeretlen márkájú luxusmodell mellett. Berakta a csomagjaimat és kinyitotta számomra az ajtót. Útközben elmondta, hogy Mrs. Doors elnézést kér, hogy nem tudott kijönni a reptérre, de a szállodában már személyesen fog gondoskodni az elhelyezésemről. A további programot is vele kell majd megbeszélnem. Az út több mint félóráig tartott a hotelig, de nem bántam, mert legalább megvolt az első ismerkedésem a várossal. Persze közben azon járt az eszem, hogy mi ez a nagy megtiszteltetés, hisz nem is én voltam a legismertebb a meghívottak közt.
A hotel a város tengerparti részén volt saját stranddal. A bejelentkezés simán és gyorsan lezajlott. A recepciós rögtön át is adott egy üzenetet, hogy Mrs. Doors rettenetesen sajnálja, de nem tud most rendelkezésemre állni, de amint végez, megkeres a szobámban. A boy felkísért, elhelyezte a csomagjaimat, kinyitotta az erkélyajtót és mire borravalót akartam neki adni már ki is ment. Úgy tűnt, mintha parancsba kapta volna, hogy ne zaklasson e miatt. És utólag visszagondolva a recepciós is feltűnően udvarias volt velem szemben. Persze jólesett, de nem értettem azt kiemelt gondoskodást.
Amint a boy elment, rögtön ledobtam a zakómat és a nyakkendőmet a fotelra és kimentem az erkélyre. Pazar kilátás nyílt a tengerre. Hosszan be lehetett látni a pálmafákkal szegélyezett tengerpartot a hetedikről, ahol a szobám volt. Lágy, meleg szellő lengedezett és átengedtem magam a teljes nyugalomnak.