Fürdés után

Belépett az ajtón. Nem volt rajtam más, csak egy fürdőköpeny, és áradt belőlem az iménti fürdő illatszereinek párássága. Egész testtel hozzám simult. Elvált tőlem, bementünk a szobába. Ahogyan előttem ment, hirtelen szorosan mögéje ugrottam, és két karja alatt átnyúlva, magamhoz szorítottam melleit markolva. Felnyögött, de kiszabadította magát, nevetett. Ujjai már a blúzát gombolták. Levette a blúzt, és megfordult. Hátranyúlt, kikapcsolta melltartóját, ledobta. Közben nem vette le rólam a szemét. Kilépett a szoknyájából. Én ledobtam a fürdőköpenyt, nem volt rajtam semmi. Férfiasságom éppen kezdett éledezni. Egyetlen szót sem szólt. A hátára feküdt, és csak mozdulatokkal utasított, mit tegyek. Térdre ereszkedtem. A térdeim között csúszott hátra, mind hátrább, mát fenekem alatt éreztem a melleit, aztán még egy ügyes kígyómozdulat, és már csak a fejét láthattam magam alatt, majdnem a nyak fölött voltam. Combjaim fölött átnyúlt, kitátotta a száját – Átjárt a kéj!
Ez olyan mintha benne lettem volna, és benne is voltam a testében. Nyelve körbefutott számtalanszor, érzékelő idegsejtek közvetítették a mennyei érzéseket. Felszegett fejjel térdeltem teste fölött, ösztönösen ügyelve, nehogy túlságosan ránehezedjek. Lenézve láttam arcát. Behunyt szemmel élvezte ő is. Mert valóban élvezte. Férfiasságom közvetlen jele úgy felizgatta, hogy szinte a csúcsra jutott azokban a rövid percekben is. Végül én téptem ki magamat a szájából egy cuppanással – hiszen, ha még egy percig tart ez a dolog... De egyedül ezt nem akartam.
Menekülök előle. Lecsúszom a testén. Kicsiny melleit egy-egy pillanatra valósággal betakarom meleg tenyereimmel. Szeme ismét behunyva, kéjesen liheg, de nem szól. Ám ügyesen kisiklik kezem-lábam közül, és oldalazva csúszik el a szőnyegen. Olyan, mint egy kígyó, fehér combjaiba markolnék, de kemény a húsa, és máris négykézláb menekül a szoba sarkába, ahol utolérem, nincs kiútja, csapdába esett. Játékosan védekezik, még homlokát-orrát ráncolva rám is fúj, akár egy tigris.