Néha angyal 1. rész

Egy átlagos ködös reggel volt. Kb 7 fok. Éjjel megint össze-vissza álmodtam. MIndig ez van velem, ha valami érzelmileg megérint. Egy lány, de erről majd máskor. Korán keltem, de mégis sokáig tartott valahogy elindulni. Ma is be kellett mennem a főiskolára, ráadásul 8-ra (ez egy főiskolásnak a legnagyobb szenvedés). Elindultam végre – ráadásul futva – mert már nagyon elszaladt az idő. 30 perc az út, remélem lesz hely. Nem volt, helyette tömeg. Keresztülverekedtem magam mindenkin, nem tudom de valahogy utálok mások terhére lenni, ezért mindig hátra megyek. Hátul megálltam egy szék mellett, barna, cserzett. Már ha a műbör lehet az. Elindultunk. A következő megállónál nagyot fékezett a busz, valami állat futott át előttünk. Erre az következett, hogy a megálló tele volt. Csak jöttek. Ilyenkor mindig elméleti határokon nevetgélek magamban. Férnek még a csomagtartóba, motortér, a tető sincs kihasználva. Optimista alkat vagyok. Idáig jutottam, amikor egy szőke lány nekemdölt. (Kosztüm, szoknya, harisnya, ing, felső ) Vagyis inkább nekems zorították. A kezünk összeért, aztán elvált. Féloldalt állt nekem és ami a történetet szokatlanná teszi az átlagos napokhoz képest, hogy a szemembe nézett. És csak néztünk. Nem vagyok egy ijedős tipus. Hagytam. Aztán újra hozzáértem a kezéhez "véletlenül". Hagyta. Aztán elfordult és háttal maradt nekem.
A mozdulattól az illatát megéreztem és elindult az az ismerős érzés a gyomromban. Kinyílt a szemem és közelebb húzodtam. Pont jó helyre esett a gödröcskéje. Elkezdett éledezni a férfiasságom. Egy pillanatra megrezzent, valami végigfutott az agyában, majd pár másodperccel később kicsit hozzámnyomta a fenekét. Hirtelen kiszáradt a szám. Na lássuk meddig játszunk.