Szilvi Manchesterben 1. rész - Szilvi & Enikő & Tequila

Szilvi 18 éves volt. Nem tudott semmit a felnőtt életről mégis neki vágott a nagy kalandnak. Elvégezte a gimnáziumot és neki vágott. Szülei féltették egy szem lányukat, hogy olyan messzire megy otthonától, de jól tudták: az ő Szilviük kirepült a fészekből. Gyakran járt a fejükben, nem korai-e még, hisz más lányok huszon éves korukra vállnak némileg függetlenné, de bíztak a lányukban. Jól tudták talpra esett lány, boldogulni fog a messzi Angliában. Szilvinek két dolog járt a fejében: az egyik hogy jól megjegyezze a címet ahol nagynénje lakott, hiszen egy pár hónapig ez lesz az otthona, a másik dolog ami a fejében motoszkált az Zsolti volt. Vajon megérte-e itt hagyni őt? Igaz jól megvoltak de csak ennyi, Szilvi többre vágyott. Hiába próbálta rá venni Zsoltit, hogy pezsegjen vele a bulikon, ő csak folyton beszélgetett, azt sosem tudta megérteni, hogy Zsolti miért nem tud felszabadultan szórakozni.

Nem az volt a baj, hogy beszélgetett másokkal a partykon, hanem hogy Szilvit levegőnek nézte, nem foglalkozott vele, mintha szégyellte volna. Mindig játszotta a komoly felnőttet, pedig csak 2 évvel volt idősebb nála. Az igaz, hogy Szilviben megmaradt néhány dolog a , de ami fontos, hogy a bűbáj és optimizmus csillogott szemében, ezt nem vette észre sose Zsolti. Valahogy sosem nézett a szemébe, még szeretkezés közben sem, pedig Szilvi sok mindent meg tett érte, megérdemelt volna egy hálás pillantást. Így hát annyira nem volt nehéz a szakítás, de mégis csak 2 éve voltak együtt. És bár ritkább ilyen fiatal korban az ilyen hosszú távú kapcsolat, mégis jól meg voltak egymással, de csak ennyi, szerette őt hiszen ő volt neki az első. Amikor Pesten felszállt a Párizsba tartó vonatra erősebben vert a szíve. Egy fél másodperc alatt végig pergett az agyán: négy hónap Angliában?

De fog hiányozni ez a lüktető város, de fognak hiányozni anyuék, de fognak hiányozni a barátok. Viszlát eddigi életem. Azzal fellépett egy fokot a lépcsőn, majd egy újabbat. Nézte a lépcsőfokok között a betont és arra gondolt, hogy bele kell vágnia. Nem volt zsúfolt a vonat, annak ellenére sem, hogy délután indult a fővárosból. És hogy miért pont Anglia? Mielőtt letette az érettségit, mint minden normális diák tovább tanulási lehetőséget keresett és ekkor jött a nagynénje telefonja.