Osztálykirándulás... később

Ebédszünetben szokás szerint a gép előtt ültem, és a neten barangoltam. Sok munkám volt aznapra, tudtam, hogy később nem lesz rá időm. A leveleimet hagytam a végére. Miközben az utolsó szelet pizzát kezdtem majszolni, megnyitottam a weboldalt. Egyre fokozódó izgalommal olvastam az érkezett mailt. Volt gimnazista osztálytársaim kitalálták, hogy felelevenítve tinédzserkorunk osztálykirándulásait, menjünk el a következő hétvégén egy kis pihenőre a hegyekbe. Nagyon feldobott a hír, elég rég nem láttam már őket, ráadásul temérdek munkám volt akkoriban, jólesően "borogatta" tudatomat a pihenés lehetősége. Miután lejárt aznap a munkaidőm, még egyszer gondosan átolvastam a levelet, majd a biztonság kedvéért ki is nyomtattam. Úgy szólt a dolog, hogy vihetjük partnerünket is, és ha tudunk valamiben segíteni a szervezés terén, akkor jelezzünk vissza. Mivel szállítmányozási cégnél dolgozom, még aznap beszéltem az egyik főnökömmel, hogy tudnánk-e kocsikat kölcsönkérni arra a hétvégére.

Szerencsére hamar igenlő választ kaptam. Már csak a kedvesemmel kellett megosztanom a remek újságot. Mikor otthon előhozakodtam vele, Fanni gyanakvó szemekkel nézett rám.
– Biztos vagy benne, hogy azt akarod, veled menjek? Szerintem az osztálytársaid arra gondoltak, hogy egy férfit viszel magaddal. Ezen elgondolkodtam egy pillanatra, de aztán elhessegettem magamtól ezt a hülyeséget.
– Fanni, én veled élek, te vagy a párom. Téged viszlek magammal, már persze ha van kedved jönni. – simogattam meg az arcát.
– Jó, majd még megbeszéljük – válaszolta. – Most gyere, kész a vacsora!

Éjjel nem bírtam elaludni. Fanni bogarat ültetett a fülembe. Tiszta sor, a volt osztálytársaimnak fogalmuk nincs arról, hogy a nőkhöz is vonzódom, arról meg aztán végképp sejtésük sincs, hogy egy nővel élek együtt. Viszont én büszke voltam a barátnőmre, vállalni akartam, hogy összetartozunk. Kapcsolatunk megcsúfolásának éreztem volna, ha nem viszem őt magammal. Úgy döntöttem, nem érdekel ki mit szól majd a viszonyunkhoz, én igenis Fannival megyek el a kirándulásra. Következő hétvégén aztán szépen kezdett gyűlni a társaság a megbeszélt találkozóhelyen. Nyolc pár és három "egyéni versenyző" érkezett. Fanni még egy lopott csókot nyomott az ajkaimra, mielőtt kiszálltunk volna az autóból. Bár én feltettem, hogy nem fogunk titkolózni, nem tudtam, ő mit határozott el magában.