Házasság-Szerelem!

Nem készültem izgalommal erre a napra. Sőt, nem készültem sehogyan! Mivel nem nekem volt esküvőm, és sosem rajongtam az ilyesfajta alkalmakért, így eléggé unalmasnak és fakónak ígérkezett ez a nap. Mire odaértünk a templomhoz a vendégek nagy része már bent ült, várva a nem éppen ifjú párt (emlékezetem szerint József volt 34, Noémi pedig 29). Kiszálltunk az autóból, és mi is a templom bejárata felé vettük az utunkat, lévén hogy nem illik ilyenkor még köszönteni a párt. Józsi azonban megállított minket, és zaklatottam megkérdezte, hogy idefele úton nem e láttunk egy fekete Opel-t. Természetesen nem láttunk, de kiderült, hogy az Opelben hozták volna fátylat, és a gyűrűket. Noémi szerint egyszerre indultak el otthonról, de valahol lemaradtak, és már kezdődne a szertartás.
Na szegények – gondoltam – ez sem indul éppen fényesen.
Kis idő múlva azonban befutott az Opel utasaival együtt. Elsőnek egy hosszú barna hajú lány szállt ki sietve. Gyorsan hátrasimította kiszállás után az egyetlen befont fürtöt, amely hajolás közben előreugrott a válla mögül. Odaadta a fátylat Noéminek majd kivett egy dobozt a kocsi csomagtartójából, és jelezte a párnak, hogy indulhatnak a be a templomba, minden rendben lesz. Kinyitotta a dobozt és örült kapkodás közepette vett ki mindent belőle. Én észrevettem hogy elbambultam, szüleim pedig már rég bementek a templomba, így nem csodálhattam tovább a lányt, bementem én is.
A szertartás simán lement, eltekintve a kis késéstől. Majd jöttek a gyűrűk. A "késő" hozta be őket, lassan és kecsesen lépkedve. Finom arcvonásai néha megrándultak, enyhe izgalomról árulkodva. Selymes haja a befont, hosszú tinccsel együtt lebbentek egyet minden egyes lépésnél, akár a menyasszonyi fátyol. Tekintete először ide-oda pásztázott, majd próbált csak az oltár fele koncentrálni. Szürke, testhezálló, mellkasnál fodrozott ruhát viselt térdig érő szoknyával. A megfelelő pillanatban átadta a két gyűrűt, majd beült a padsorba ő is.
A szertartás második fele már "simán" zajlott le. Nem volt semmi fennakadás, és a kezdéssel ellentétben Józsi és Noémi boldogan, mosolyogva hagyták el a templomot.
Ahogyan a vendéglőbe értünk, szemem azonnal a befont hajú kis későt kereste, de nem találtam sehol.