Fehér doki fekete ápolója

A 70 – es években férje – aki orvos – vállalta, hogy egy afrikai országban 3 évig dolgozik. Előnyös volt a dolog, sokkal jobb volt a jövedelme, mint itthon, és ráadásul keményvalutában kapta a fizetését. A végén egy vadonatúj Peugeot 405 – ös kocsival jöttek haza, ami abban az időben óriási dolog volt, nem beszélve a sok egyéb menő cuccról. Az ország valamikor francia gyarmat volt. A képzettebb négerek tudtak is franciául, és sokan franciáztak is. Mint felszabadult és baráti fejlődő ország kapta a szocialista a sokféle segítséget. Már egy hónapja kint voltak az egyik vidéki városkában, amikor járvány tört ki egy másik körzetben. Mivel náluk jó volt az egészségügyi helyzet, a dokit átirányították átmenetileg a 200 mérföldre lévő városba. Tartósnak ígérkezett a kiküldetés, legalább egy – két hétre számított ő is, amíg sikerül megfékezni a járványt. A néger felcser, aki vele dolgozott, otthon maradt, hogy ellássa a szokványos eseteket. Elég ügyes, értelmes ember volt, még Franciaországban tanult. Közel két méteres, arányos testű, izmos, mint a sportolók általában. Diák korában ugyanis atletizált. Az arca sem volt csúnya, még európai szemmel nézve sem, nem voltak túlságosan duzzadtak ajkai és az orra sem volt olyan aránytalanul széles, mint a legtöbb feketéé. Fehéren villogtak szemei és fogai. A doktorné, aki férje mellett gyakorlott ápolónővé vált – ámbár nem ezt tanulta – felfigyelt az izmos, barátságos fiatalemberre. Gazdag pesti főorvos egyetlen, elkényeztetett lánya volt. Az egyetemen, magyar – francia szakon végzett, ezért is választottak francia nyelvű afrikai országot. Nem akart kis fizetésért iskolában tanítani, inkább férjének segített már itthon is, kint pedig még a tolmács szerepét is ellátta. Férje elutazásának estéjén a néger felcser, Róbert betegtől jövet az udvaron találta a fehér doktornét – Editet – a hintaágyban feküdve. Táskarádióban afrikai zene szólt, amit szeretett, mert felvidította a lüktető és vonzotta az egzotikus hangzás. Egyébként így volt mindennel Afrikában: az emberekkel, állatokkal, növényekkel, valamint a különleges ételekkel és illatszerekkel, ezek mind az újdonság varázsával hatottak rá, megérkezésük pillanatától fogva. A fekete bőrű felcser – Róbert – ezt hamar észrevette és remélte, hogy a fehér bőrű, szőke asszonyka előbb – utóbb őt is egzotikusnak fogja találni.