Mesterem 6. rész - Orgia (Folytatás)

Anyukámmal néhány nyelet után betotyogtunk a fürdőszobába. A kádban egymást kényeztetve zuhanyoztunk.
– Szeretnék neked egy titkot elmesélni... – szólt anyukám.
– Szupi, szeretem a titkokat...
– Szóval, mikor kisbaba voltál, sajnos nem volt sok tejem, mert ilyen kis mellbe nem fér el több, de mindig szívesen szoptattalak, mert igen jól esett, amit csináltál.. Még az is előfordult, hogy orgazmusom volt.
– Most is szeretnéd, ha szopcsiznék?
– Nagyon is...
Lejjebb csúsztam és anyukám kicsi mellének csodás bimbóját ajkaim közé vettem és szívogattam.
– Kérlek erősebben! Régen se kíméltél, még rá is haraptál néha.
Nem akartam fájdalmat okozni, de próbáltam erősebben csinálni.
– Még, szívjad jobban, harapj kérlek! – zilálta anyukám.
Rá ébredtem, hogy anyukám fájdalomra éhezik és ha szeretem meg kell tennem, amit kér. Úgy szívtam bimbóját, hogy az már majdnem a mandulámat érte és elszántan haraptam rá a bimbóudvarra.
Anyuci síkítva élvezett. Én nem engedtem fogam szorításából, amíg meg nem nyugodott.
– Köszönöm angyalom, azt hittem, sosem élem már át ezt...
– Én mindig is a te babád maradok, ha meg is nőttem egy kicsit...
Anyuci a punimat simogatta, közben folytatta a gyónást...
– Amit most mondok el, tudom te meg fogod érteni, hisz te is hasonlóan érezhetsz. Mikor egyszer pelenkáztalak, az arcomba . Furcsa érzés kerített a hatalmába. Nem éreztem undorítónak, sőt arra vágytam, hogy újra megtedd. Teáztatás után sokszor kipelenkáztalak és vártam, hogy ismét . Mikor sikerült elérnem a célom boldogan fürdettem az arcom, sőt ami a számba csurgott le is nyeltem. Utána pedig boldogan puszilgattam össze az édes kis pinádat. Sajnos, ahogy nőttél abba kellet hagynom, nehogy lebukjak...
– Anyukám, úgy örülök, hogy te is szereted a játékot! Istenem, de jó lett volna, ha nem hagyod abba... Bele borzongok ha rá gondolok...
– Szeretném, ha most újra megtennéd... Odakint is jól esett, de zavart, hogy annyian néznek... Most ketten vagyunk, mint régen és így olyan bennsőséges...
– Boldogan... a egyébként is megtette már a magáét.