Fogságban

Szilvi bosszúsan állt az út szélén. Barátnőjét már több mint háromnegyed órája felvette egy kocsi, azóta egyedül szobrozott a hátizsákja mellett, egyre kevesebb reménnyel tartva a NÁPOLY feliratú táblát. Már bánta, hogy belement abba: Kriszti egyedül megy el a Fiattal. De hát kettőt nehezebben is vesznek fel, meg a kis olasz autóba tényleg nem fértek volna be mindketten. Ráadásul ő, barátnőjével ellentétben, egy szót sem tud olaszul, a franciával meg nem sokra megy a csizma déli részén. Az ő nyelvtudására a terv szerint csak a nyaralás második felében lesz szükség: a Riviérán és Párizsban.
– Ha ugyan eljutunk odáig, és nem itt öregszem meg – gondolta mérgesen. – Már biztos ott ül a megbeszélt parkban, és fagyizik – jutott eszébe barátnője is.
Előhalászott egy doboz kólát, kinyitotta. Dühösen hajtotta fel a megmelegedett italt. A kiürült dobozt visszarakta, még itt sem akart szemetelni. Amikor felegyenesedett, megint közeledett egy autó. Felemelte a táblát. A szürke furgon elment előtte, majd lassított, lehúzódott és megállt. Szilvi reménykedve fordult utána. És igen: az ablakon kinyúlt egy kéz, amely hívogatóan, szinte sürgetve intett neki. Felkapta a hátizsákot, és futva indult a mintegy 150 méterre álló kocsihoz. Mire odaért, egy férfi állt a nyitott ajtó mellett.
– Napoli? – mutatott Szilvi táblájára kérdőn.
– Si – bólintott a lány.
A férfi intett, hogy szálljon be. Szilvi feldobta a csomagot, és felugrott a furgon rakterébe. Az ajtó döngve becsapódott, majd egy másik ajtócsapódást hallott, és a kocsi elindult. Gyorsan leült az egyetlen ülésre, és körülnézett. A furgon üres volt, és nem látott ki semerre. Hátulról jött be valami fény, de kilátni ott sem lehetett.
Kisvártatva érthetetlen álmosság tört rá. És valami furcsa szagot is érzett. Próbált megmozdulni, de tagjai nem engedelmeskedtek, ólomsúlyúak voltak. Eszébe villantak az otthon hallott rémtörténetek az elcsalt vagy elrabolt és prostitúcióra lányokról, meg a figyelmeztetések, hogy ne menjenek Rómától lejjebb.
– Lehet, hogy én is egy kupiba kerülök – volt az utolsó gondolata, mielőtt elaludt.

---

Amikor magához tért, anyaszült meztelenül feküdt egy matrac nélküli vaságyon.