A szomszéd néni

Helga néni nemrég költözött a szomszédunkba, és én rögtön felfigyeltem érett, negyven körüli szépségére. Rövidre vágott szőkés haja volt, merészen öltözködött, és mindig rám mosolygott, ha a lépcsőházban "csókólomot" köszöntem neki.
Egy hétfő délelőtt, mikor nem kellett gimnáziumba mennem, összefutottam vele a ház előtt, és illedelmesen ráköszöntem. Ő megállt, rám nézett, és mosolyogva megkérdezte:
– Ma nem kell a kisfiúnak iskolába mennie?
Éreztem, hogy elpirulok, és dadogva válaszoltam neki:
– Ma szünnapunk van, és egyedül vagyok itthon.
Majd zavaromban már mentem is volna, és a szokásos "csókólommal" elköszöntem, de Helga néni megállított, és érdekesen mosolyogva megkérdezte:
– Tényleg szeretnél megcsókolni, vagy csak köszönni tudsz így?
Zsibbadt lettem a kérdésére, és félig kábán, kiszáradt torokkal válaszoltam, hogy "szeretném is". Helga néni erre elnevette magát, és így szólt:
– Jól van kisfiú, csak a szüleid meg ne tudják! Félóra múlva csengess be
hozzám, de vigyázz, hogy meg ne lássanak!
Azzal határozott léptekkel eltűnt a kapualjban. Pontosan félóra múlva, torkomban dobogó szívvel, reszkető kézzel, becsöngettem az ajtaján, és gyorsan besurrantam, ahogy az résnyire kinyílt. A lakásban el volt sötétítve, vöröses félhomályban úszott minden. A nyitott szobaajtó mögül érzéki zene áradt. A szomszéd néni bő hálóköntösben fogadott, szó nélkül kézen fogott, bekísért a szobába, és becsukta mögöttünk az ajtót. Mintha minden becsukódott volna, egy teljesen más világba, az érzékek birodalmába léptem, ahol én a beavatásra váró, gyámoltalan kisfiú lettem. A csendet hamarosan megtörte Helga néni, ahogy kedvesen, de mégis parancsolóan rám szólt:
– Mire vársz? Vetkőzz le!
Én rögtön engedelmeskedtem érésének, és ügyetlenül, remegő kézzel elkezdtem levenni a ruháimat. Helga néni leült egy pamlagra, és érzékien búgó hangon folytatta:
– Gyere kisfiú, gyere közelebb, hagy lássalak! Ne félj a néni nem fog megenni,
csak jól meg fog baszni.
Ekkor már teljesen meztelen voltam, a szomszéd néni maga elé állított, végigsimította az arcom, és kéjes hangon így folytatta:
– Előbb viszont felöltözöl kislánynak, mert csak a kislányokat lehet igazán jól
megbaszni.
Kihúzott egy fiókot, és női fehérneműket szórt ki belőle a pamlagra. A hangulat, a bódító zene, a gyönyörű nő teljesen a hatalmába kerített, akaratom megszűnt, s vakon engedelmeskedtem neki.
– Most öltözz! Először a harisnyát!