Mellbimbó

Már megint nyaralunk és minden a szokásos. Ráckeve, kiskert, kapálni, locsolni, csináld ezt, tedd azt fiam! Pont ez kell nekem, 20 évesen. Még szerencse hogy holnap jön egy Ír nő, valami rokonunk rokonának valakije. Vörös hajú csúnyaság, azt mondják.

Másnap délután, apám meg is hozta a vendéget, sok mosoly és kedveskedés közepette. Hmmmmmmmm, nagyon csinos az angyalom, középkorú, biztos még negyven sincs. Nekem meg esélyem nincs, gondolom anyám lehetne. Apu pedig hiába vigyorog rá, mint a vadalma, Anyám szeme mindent követ. Az esti órákig sok mindent kibeszéltünk, sűrű szúrós szem a szembenézések közepette. Nem tudtam igazán szemügyre venni minden porcikáját, többször is rajtakapott, hogy a mellein fürkésznek szemeim. Az egy szoba négy ágy, csak alvásra volt tervezve de azon éjjel nem sokat aludtam, járt a fantáziám. Apám horkolásával a háttérben, és éreztem, vendégünk is így van ezzel. Igazi forró nyári reggelre ébredtünk és minden simán rugalmasan ment ebédidőig, amikor a hűs víz jutalma került szóba. Le is mentünk a stéghez de Erika látván a tortúrát, mibe kerül megmártózni a durva dunai parton, feladta. Nekem viszont alkalmam nyílt tetőtől talpig felmérnem vendégünket, ahogy arcát a napnak fordítva, szemeit lesütve szívta be a napsugarakat. Egy alkalommal, a stéghez úszva, domború muff tárult elébem a bikinin keresztül. Tudtam, éreznie kell a stég remegését, ahogy abban megkapaszkodtam, de nem nyitotta ki szemeit, tovább élvezte, most már talán nem is a napot, hanem az incselkedést.

Lehet, az úszómedencéhez vagy szokva? Vagy a sekély homokos tengerparthoz? Kérdeztem. Hát ha lenne itt egy homokos beach, mondta azzal a kívánatos akcentusával, azt jobban kedvelném. Anyu válasza jött kapóra. "Az is van de a túloldalon, körbe kell gyalogolni a hídon, egészen a strandig. " No akkor átmegyünk e Csillagom? Hogy a viharba ne! Válaszoltam. Ok, de még lezuhanyozom azalatt a kerti tus alatt, mielőtt elindulunk. S mi ketten felmentünk a házhoz. A tus alól kilépve, csak a törölköző volt maga köré csavarva és a mellei tartották azt fenn. A bikini alsórészét ügyesen, sejtelmesen magára varázsolta de a felsőrésszel mintha kissé bajlódott volna. Mindezt szemtől szembe. Szégyenérzet nélkül kibomlott a lepel, a törölköző a fűre hullott és néhány másodpercig elidőzve a melleire mellbimbóira tapadhatott szemem. Gyönyörű, enyhén megereszkedett, inkább nagy mellek, méretes melludvarral, a hidegvíztől ágaskodó bimbókkal. Szívtam be a látványt, mint homok a cseppnyi vizet. Nem kapkodott, hagyta hadd élvezzem. Szépen kényelmesen elrendezgette melleit a bikini felsőben s szólt, na mehetünk? És nem láttam mosolyt az ajkain komoly és szúrós volt a tekintete. Zöld szemei megigéztek, oxigén hiányom volt. Az úton is valahogy szexuális témák kerültek szóba, Erika vezette a fonalat, és lassan kezdtem oldódni, izgulni, fantaziálni már megint.

Éppen azt magyarázgatta, hogy a lánya szinte csak egy mondatot tud magyarul, mégpedig a "Lábakat széttenni" lenne az. Valószínű még zsenge emlékszik rá, a pelenkázós időszakból. Persze hogyne! Gondoltam, csak a többit nem mondod el, mert egy célratörő, éhes, elvált asszony vagy. Szívem szerint megkérdeztem volna, mikor voltál utoljára férfival? Úgy történt, hogy egy boldog párral kereszteződött utunk. Végezték dolgukat, amit a természet diktált. Mosolyogtunk, hol egymásra, hol a párra vetve tekintetünket. Míg sem egy ember rohant ki az egyik kertből, valami bottal kezében, s kikelve magából, hevesen ordítva próbálta őket szétválasztani. Azonnali következményként az ellenkezője lett az eredmény, összeragadtak szerencsétlenjei. No, Erika sem habozott, vörösödő arccal ripakodott a parasztra, Öt letegezve.
– Ember mit csinálsz!? Nem látod, mit tettél? Miattad ragadtak össze! Te mit szólnál, ha én is ezt csinálnám Neked, amikor az asszonyod keféled?! Hogy a ménykű csapna beléd!
Az öreg tágra nyílt szemekkel állt, lélegzete is elakadt. Leeresztett karokkal, csak nézett ránk. Engem a röhögő görcs kerülgetett, így kezdeményeztem az odébbállást, Erika felkarját gyengéden megfogva. Amit Ő kihasznált, s ujjaimat melléhez szorította, folyamatosan a paraszt szemébe fúrva tekintetét. Még puffogott valamit, de elindultunk, egy hitetlenkedő szempárt érezve a hátamon. Nem bírtam sokáig, kitört belőlem a kacaj.
– Hát Te meg mit vihogsz, talán nincs igazam? – Csapott a fenekemre és kellemesen bele is markolt egy pillanatra.
– Arra nem gondoltál, talán a szuka az Övé volt? Netán nem akarja vemhessé tudni a négylábú szolgáját.
– Akkor vigye el az állatorvoshoz, és kössék el a petevezetékét, mint ahogy Én is azt tettem magammal a második születése után. – Fejtegette.
– Hát azt itt még asszonyokkal sem teszik, nemhogy . Feleltem.

– Elég baj az – mondta, szinte elmerengve a távolságba és könnyedén átkarolt derekamon. Én azt viszonozva, csípeje csípőmhöz szorult. Ujjai mélyültek derekamba, enyéim pedig apró simogató mozdulatokká válva a fenekén pásztáztak, majd vissza a derekára.
– Hát nem sokat pöcsölsz, – mondtam vigyorogva.
– Dehogynem, nagyon szeretek pöcsölni, a szó másfajta értelmében.
S megállva egymáshoz fordultunk, egy röpke de heves csókra. Megint komoly volt a tekintete, éhség sugárzott belőle. Továbbsétáltunk, szem a szembe nézett, minden bele volt írva. Végre megérkeztünk a strandra, és én jobbnak láttam vágyaim lehűteni a Duna vizében, míg Erika maradt a perzselő napon. Mellé visszatérve, egy darabig csend uralkodott köztünk, Ő csukott szemmel töltődött fel a napsugarak özönében. Vörös haja arannyá vált, mintha kis szivárvány játszott volna rajta. Gyönyörűnek találtam. Vörös haj, fehér bőr, zöld szemek, izzó vágyak. Micsoda kavalkád! Csevegni akartam, kérdeztem ezt is meg azt is, de Ő csak hümmögött, lesütött szemekkel. Na jó, rendben, gondoltam, akkor most megpiszkálom a gondolataidat, ott, ahol tudom, majd felébredsz a napozás kéjéből.
– És mondd, attól, hogy elkötötték a petevezetékedet, attól még ugyanúgy kívánod, élvezed a férfiakat?
Szemei résnyire nyíltak, néhány kis ránc gyülekezett szemöldöke felett, s a pupilláját láttam csak a sarokban. Magam is ráncoltam homlokom, inkább tágra nyílt szemekkel, és hogy hatásosabbnak tűnjek, még ajkaimat is. Sőt, néhány szempillarebbenést is bedobtam a trükkök halmazába.

Hejj! Meg is lett a hatása. Kissé megemelkedve, ahogy csak tudta, ujjaival lehúzta bikinijét, hüvelykujjával szinte benyúlva magának.
– Látod ezt a kis heget itt? Ott történt az operáció. És ahol az ujjam van, ott van a csiklóm. Elég messze van a kettő egymástól.
Nem is mertem körbenézni, vajon hányan figyelik ezt a kis jelenetet a strandon. Most már úgyis mindegy ki mit lát körülöttünk, nyelvem hegyét kidugtam ajkaim közt a bal sarokban, és végig pásztáztam szépen körbe a jobb sarokig, egy hmmmmm kíséretével, néhány cuppantással, pislogással felrakva a pontot az " I " – re.
– TE! Rögtön ráülök az orcádra!
Fenyegetett meg, mosolyogva. Hasamra fordultam, s Ő is.
– Neked mi tetszik bennem? – Kérdezte.
– Őszinte legyek?
– No akkor csakis az légy most! – Mondta. Összeszedtem magam és nem volt értelme köntörfalazni, így kezdtem a listát.
– Az akcentusod. A mellbimbóid. A szúrós tekinteted. Az a domború muffod. A tapintásod. A csókod. A nyíltságoddal valahogy egyszerűvé teszel mindent. Könnyűnek érzem magam, melletted.
– Te pedig megőrjítesz, úgy kívánlak, az első pillanat óta. – mondta. – El akarlak vinni az erdőbe vagy a kukoricásba vagy ami előbb jön. Tudod, vidéki lány vagyok?
– Hát akkor induljunk, – habogtam dobogó szívvel, s egy perc multán a törülközővel és ruhadarabjaimmal álcázva vágyaimat, sétáltunk a strandról kifelé.
– TE! Ezek mik, ezek a kis faházak? Netán szauna lenne? – Kérdezte Erika.
– Majd mindjárt megtudjuk, – s szökkentem a három lépcsőt egy mozdulattal, már az sem érdekelt, ha rányitok valakire, legfeljebb majd bocsánatot kérek. Abban sem bíztam, hogy nyitva lesz de a kilincs könnyen billent, az ajtó nyikorogva nyitódott. Egy tekintet elég volt hogy felmérjem az üres kis lakot s fordultam hátra, gyere már!

Erika elegánsan, kényelmesen fellibbent a lépcsőkön, de az ajtó még be sem csukódott, keze már a fürdőruhámat húzta le, s mint a sivatagi vándor az oázis vizét, habzsolta férfiasságomat, miközben másik kezével oldotta a bikini felső kapcsát. Ahogy emelkedett guggoló helyzetéből, mellei közé szorította hímvesszőmet néhány pillanatra, majd tovább egyenesedve a bikini alsó is lekerült róla, ugyanazon mozdulattal. Megkaptam a hőn vágyott mellbimbókat. Mindkét kezem és szám lekötötte az élmény, Ő pedig markolászta huzigálta az érzékeny bőrt ott lenn, fejét hátravetve fenn, lihegve, nyögve mindketten. Ahh nem bírom tovább, suttogtam. Makkomat muffjához dörzsölte, s kente szét a forró ondót, szinte nevetve lihegve. Patakokban gyöngyözött a víz rólunk, testünk csuszamlóssá vált, lelkünk megvakult. A kéj homályából felocsudva vettük csak észre, van ott egy kis hálószoba is, ággyal benne. A konyhaasztalt beügyeskedtem a kilincs alá, és indult a második felvonás. Órákat habzsoltuk, kényeztettük egymást, a végkimerülés határáig, a 40 fokos katlanban. Már későre járt, épphogy az utolsó révet elkaptuk. Anyám sejthetett valamit, szótlansága elárult. Másnap jól kialudtuk magunkat, de reggel bosszantott hogy nem bújhatok mellé, csak hogy simogassam, s hogy Ő finoman visszacsókoljon. Telt a nap és gyülemlett bennünk a vágy újfent.

Elkészült az ebéd is, az asszonyok fürge keze alatt, majd azt elfogyasztva, a szokásos kis pihenőt félbetörve, Erika azt lemozogni szándékozva kérdezte, mekkora ez a sziget? Meddig tart körbesétálni? Értettem az utalást és mondottam, hát majd lemérjük, rajtad van karóra. Jöttök ti is? Szólt kérdésem szüleimhez. Á menjetek csak. Lesz itt egy kis dolog, majd a pihenő után. Szólt Apám. Vendégünk felöltözött, mintha csak a Váci utcába készültünk volna. Könnyű nyári ruha, parfüm, papucscipő. Elindulva már tudtam, merre is vezessen az út. Nem sok beépítetlen telek volt Kerekzátony szigetén de én ismertem mind a kiserdőket. Egymást átkarolva, simogatva libbentünk a kanyargós ösvényeken. Sűrűn meg-megállva, szenvedélyes csókokra. Az egyre hevesebb simogatások tapogatássá váltak, ujjaimat a kis nyári ruhán keresztül a bugyi élei alá gyűrtem, s húztam felfelé, hadd érezze azt a nyomást, arany puncikája. Már csak néhány lépést kellett hátrálnunk a kiserdő legnagyobb akácfáját célbavéve. Nem voltak pontos elképzeléseim, hogy is fogjuk megejteni, akkor még nem gondoltam, állva is lehet. Lényegretörően akasztotta fel bugyiját az egyik ágra s kezem játékával csaltam ki az első gyönyört belőle, azt mélyről kiszakítva. Rövidnadrágom ugyanarra a faágra került s már majdnem egymásban voltunk, mikor szinte követelődzve kértem, nekem kellenek a mellbimbóid is!

Őket megtapintva, nyalogatva, megint csak a kezek játéka vette át az uralmat s hamarosan spermáim az avaron találták magukat. Túlzottan is gyerekcipőben járt még az idő és egy néhány hangyával megküzdve, saját papucsainkon kívül anyaszült meztelenül folytattuk az erdei perverzitást. Nehezen teltünk be egymással és jó néhány karistolással járt a furcsa pozíció, Erika hátán. Igaz, az utolsó mozdulatoknál lába már nem talált talajt, rám, mint egy fára mászva olvadtunk össze, jómagam, Ö, és az akácfa. Mennyei pozíciónak tartottuk, lepke súlyát szívesen vállaltam magamra s Ő is csak az élvezetekért hullámzott. Harmadnapra is feltaláltuk magunkat. Apám ugyan a motort javasolta de mi az evező mellett döntöttünk. A parttól eltávolodva, fitogtattam izmaim, az evezés közben. Szemeink éhesen kutatták, pásztázták egymás rejtett hajlatait, szemeztünk, csevegtünk, éheztünk egymásra, de ki kellett bírni a nádasig. Mármint, hogy kellett volna, mert elkezdte simogatni saját combját, mintha napolajat kent volna magára. Hosszú vékony ujjai egyre beljebb haladtak, a punus környékén mindinkább elidőzve. Vérnyomásom növekedett lábaim közt. Közép és gyűrűs ujjai önnön masszőrévé váltak. Gyakorlatilag előttem maszturbált. Akkor és ott, kissé bizarrnak találtam de nagyon izgatónak és erotikusnak. Az igazi meglepetés még hátra volt. Ahogy a nádasba siklott a csónak, arra kért, tegyem én is azt magammal. Még az elmúlt napok intim viszonya ellenére is találtam de a kedvéért elkezdtem. Mikor éreztem, hogy a láva közeleg, még nagyobb bajban voltam. Valahogy nem tudtam eldönteni, melyik irányba is spricceljek, így fájdalmasan de visszatartottam. Eredményképen lüktetett és duzzadt a hímvesszőm.

Térdeimre borulva közeledtem Erikához és kértem, ne tedd ezt velem! Nekem kell, hogy érezzelek kívül belül. Ok, mondta, bikinijét kissé félrehúzva, akkor csak játszunk egy kicsit. Ne hatolj belém, csak a makkoddal masszírozd a csiklómat. Azt olyan izgatónak találom. A pad magassága erre tökéletes volt és az előző sikertelen elélvezéstől, valahogy nem akart jönni a következő. Így hosszasan korbácsoltuk egymás kedélyeit, míg sem a vonzerő el nem hatalmasodott mindkettőnkön. Szépen lassan araszolva befelé ameddig csak tudtam, de onnan már Erika kellett, hogy lejjebb csússzon a padról. Most nem kértem hogy vegye le a melltartót, tudtam az túl sok jó lenne nekem, korai magömléshez vezetne. Térdeim ugyan kezdtek fájni de kit érdekelt?! A csókok és ölelések egy magasabb régióba repítettek mindkettőnket. Egy motorcsónak haladt el a közelben. Oda sem figyeltünk, hiszen a nádi lepel tökéletes volt. Csakhogy jött, amire nem számítottunk, hullámok. Még szorosabban karoltuk át egymást s a kis izmok a puncijában játékra indultak, minden egyes billenéstől. Apró sikolyszerű sóhajok hagyták el ajkainkat. Már nem is hullámzott de most a nevetgéléstől mozogtak ugyanazon izmok. Csodálatos élmény volt.

Visszafelé már nem sok kedvemet leltem az evezésben. Lehet, Apámra kellett volna hallgatnom, a csónakmotort illetően? Lehet Ő már akkor tudott valamit, amit én még nem? Ezen azóta is, néha eltöprengek.