Anita bűnhődése 2. rész

Anita arra ébredt hogy a plafonon levő égő az arcába világított és kicsapódott az ajtó.
– Kelj fel te ribanc! – üvöltött rá a felügyelőnő.
A lány felkelt és megállt az ágy mellett.
– Térdre te kurva, elfelejtetted, hogy mit kell tenned ha bárki bejön hozzád? Majd emlékeztetlek rá.
A felügyelőnő kikapcsolta a lányt a falhoz rögzítő láncot és kitaszította a folyosóra, majd a szemben levő helyiségbe. Ez a szoba hasonlóan volt berendezve mint az a kínzókamra ahol előző nap meggyötörték. Az őr kinyitotta a csuklóbilincset, majd hátul ismét összezárta és a bilincsbe akasztott kampó és a csiga segítségével addig húzta felfelé a karjait amíg a felsőteste vízszintesen nem állt és az izületei nem kezdtek el recsegni. Ekkor krokodil csipeszeket tett Anita mellbimbóira és szeméremajkaira, azokra pedig súlyokat akasztott majd kiment a helyiségből.
Anita egyedül maradva ébredt fel egészen. A csipeszek nagy fájdalmat okoztak és ezt csak fokozta a kicsavart testhelyzet. Fázni kezdett. A kis ablakon keresztül látta hogy kint még mindig sötét van. Igyekezett minél kevesebbet mozogni, mert a legkissebb mozdulatnál is belengtek a súlyok és fokozták a fájdalmat. Hosszú idő után bejött a felügyelőnő és egyenként letépte a csipeszeket ami kegyetlen fájdalmat okozott, majd visszavitte a cellájába és lekapcsolta a villanyt.
Arra ébredt, hogy az arcába világít a villanykörte és egy, a cellában elhelyezett hangszóróból éles hang utasítja a felkelésre. Gyorsan engedelmeskedett.
– Mosakodj meg, majd térdelj az ágy mellé! – hallotta a hangot.
Pisilt, majd megmosta az arcát, összehajtotta a takarót az ágyon és felvette az előírt testhelyzetet az ágy mellett. Hosszú idő telt el, miközben egyre jobban fájt a térde. Óvatosan hátranézett, látta a kis ablakon keresztül, hogy odakint már világos van. Hallotta, hogy odakint nyílik egy ajtó, majd lánccsörgés hallatszott. A zajok közeledtek, majd kivágódott az ajtó és belépett rajta Zsuzsa és egy másik felügyelőnő.
– Remélem jól telt az éjszakád! – mondta Zsuzsa miközben lassan morzsolgatta Anita mellbimbóit. A lány felszisszent ahogy a hosszú hegyes körmök belevágtak éjszaka meggyötört mellbimbóiba.
– Sziszeg a kis ribanc, azt hiszi, hogy fájdalmat okoztam neki. Azt hiszem még nem tanulta meg, hogy mi az a kín. Emeld meg a melleidet a kezeiddel! Laura – verd el a kibaszott csöcseit, hogy legyen oka jajgatni.
Laura felügyelőnő leakasztotta az övén függő lovaglópálcát és a lány elélépett.