Egy ügynök naplójából 1. rész - Katie Holmes

– Dean, hívás a hármason – riasztott Julie. A legszebb álmomból ébresztett fel.
– Hagyjon üzenetet. Most éppen... elfoglalt vagyok – válaszoltam.
– Ez kamu, pontosan tudod. Fel kéne venned, elég fontosnak tűnik. Katie Holmes – mondta, s felém nyújtotta a kagylót. Néha arra gondolok, hogy csak azért tartom itt Julie-t, mert nagyon jól néz ki. Ma vissza kell fognom magam, hogy kitessékeljem, olyan észvesztő. Julie a titkárnőm, és mindenben a segítségemre volt, mióta úgy egy hónapja átvettem az ügynökséget. Egyike volt azon nőknek, akik különösebb erőfeszítés nélkül is jól néznek ki. Ma éppen gesztenybarna bőrnadrág volt rajta, ami remekül kihangsúlyozta formás fenekét és derekát, gyönyörű melleit pedig egy gyapjú top rejtette el. Majd' meghaltam, csak hogy a bugyijába nyúlhassak, de egyre csak azt mondogattam magamnak, hogy "Majd egyszer... majd egyszer. "
De vissza a valóságba. A hívást jelző gomb még mindig pislákolt, és lenyűgözött Katie kitartása. Az egyik dolog, amit itt megtanultam, hogy ha valaki nem kapja fel azonnal a kagylót, az azt jelenti, hogy valószínűleg nem is akar beszélni veled. Na jó, Katie még fiatal, még csak tanulja az életet. Miután megörököltem apámtól a céget, Katie egyike volt azoknak az ügyfeleknek, akik velünk maradtak. Ennek ellenére most beszéltem vele először.
Felvettem a telefont, de két szót se tudtam szólni, máris a szavamba vágott.
– Dean, segítened kell! – suttogta a telefonba.
– Örülök, hogy beszélgethetünk, Ms. Holmes. Mi a baj? – kérdeztem érdeklődést mutatva. Biztos lerobbant a kocsija, vagy ilyesmi.
– A srác, akivel vagyok. Tegnap éjjel találkoztunk a klubban, és elvitt a lakására. Lefeküdtem vele, de aztán olyan dolgokat akart velem csinálni, amihez már nem volt kedvem. Mikor mondtam neki, hogy vigyen haza, a falhoz szorított. Aztán valahogy lecsillapítottam, de olyan volt, hogy elájult, mikor az ágyhoz vittem. Szükségem van rád, vigyél haza! – mondta, a hangja olyan volt, mint egy ijedt egérkéé.
– Miért nem fogsz egyszerűen egy taxit, vagy egy buszt, ha már egyszer nincs ott a kocsid?
– Hát éppen ez a baj. Tudod, a srác egy nagyon kemény fekete srác, és hát... a déli körzetben lakik.
Rögtön kapcsoltam. Ez a gazdag, híres fehér lány a déli körzet közepén! Apa, apa, neked is a legtehetségesebb ügyfeleket kellett választanod!
– Ki tudtam jönni a lakásból, de nem ácsoroghatok sokáig itt a sarkon – folytatta Katie.
– Jól van, érted megyek – sóhajtottam halkan. – Mondd a címet, s ott leszek harminc percen belül. Sietek, ahogy tudok.
Megadta a címet, és letette.
Kifelé menet sietve elmondtam mindent Julienak. Aggódva nézett rám, de tudta, hogy mennem kell.
– Küldhetnél valaki mást is ilyenkor, de ő túl híres ügyfelünk. Ha ez kitudódik...
– Tudom. Csak ne a BMW-vel mennék arra a környékre – mondtam, miközben kimentem az ajtón.
Húsz perccel később már eléggé ideges voltam. Mint már mondtam, elég rendesen ki voltam gyúrva, de még nekem sem lenne esélyem mondjuk két fegyveres srác ellen. Lassan vezettem, hogy ne vonjak magamra túl sok figyelmet. Aztán megláttam Katiet egy lerobbant épület ajtajában. Az esti ruhái voltak még rajta, amiben eljött a klubból: egy rózsaszín baby-doll-poló, és fekete miniszoknya. Ráadásul térdig érő fekete bőrcsizma. Ha egy zsaru erre járna, biztos bevinné prostitúcióért.
Megálltam, és letekertem az ablakot. Kidugtam a fejem, és a nevén szólítottam. Rámnézett, felkapta a táskáját, és a kocsimhoz szaladt. Beugrott mellém, és becsapta az ajtót, aztán hozzám hajolt, és sietősen megcsókolta az ajkaim.
– Nagyon köszönöm. Nem is tudom, hová tettem az eszem – mondta.
– Ne köszönd meg, még nem vagyunk kint a bajból – mondtam, miközben elindultunk.
Szinte végszóra bukkant fel a kocsi mögött pár méterre egy három-négy fiúból álló banda. A legközelebbi előrántott a dzsekijéből egy fegyvert, és célzott. A visszapillantó tükörből észrevettem.
– KATIE, BUKJ LE! – kiáltottam, és cikázva hajtottam végig az utcán, a kerekek csikorogtak, Katie sikoltozott. Tovább vezettem, míg a banda el nem tűnt.
Katie felemelte a fejét a térdei közül:
– Azzal a sráccal feküdtem le az este, aki most ránklőtt. Tisztára őrült. El se hinnéd, mit akart tőlem.
Alig figyeltem, a szívem még vadul kalimpált a mellkasomban. Már kiértünk a déli körzetből, Los Angeles központja felé hajtottam. Lassan megnyugodtam.
– ... neked – mondta Katie.
– Tessék? Nem figyeltem – feleltem.
– Azt mondtam, nem tudom, hogy hálálhatnám ezt meg neked – mondta.
Nevetni próbáltam, de nem ment.
– Tudod, csak a munkámat végeztem.
– Igen de ez már több volt, mint munka. Tényleg tartozom neked.
– Nos, fontos vagy az ügynökségnek. Nem hagyhatjuk, hogy a csinos kis arcod megsérüljön, vagy megsebesülj – mondtam. Ránéztem, s Katie mogyoróbarna szemei mélyen belémfúródtak. A haja hátra volt kötve, de most kieresztette, és a vállaira hullott. Sötétbarna volt, gyönyörű keretbe foglalta az arcát. Ilyen közelről, személyesen lélegzetelállító volt. Próbáltam megint az útra figyelni, hogy ne bámuljam Katiet olyan mereven.
– Én ööö... Nem is tudtam még megnézni a dossziédat. Min dolgozol mostanában?
– Nos, éppen egy új filmet forgatunk, a Rossz álmokat, Keanu Reevesszel és Hilary Swankkel. Egész jól haladunk, de egy kissé ideges vagyok.
– Miért?
– Ez lesz az első félmeztelen jelenetem. Nem hiszem, hogy a melleim olyan nagyok, mint egyeseknek – mondta kissé csüggedten.
– Hát nem is tudom. Még nem láttam őket, de... szóval így felöltözve is nagyon jól nézel ki – mondtam, és hirtelen úgy éreztem, hogy az autóban a hőmérséklet néhány fokkal megemelkedik.
Katie csöndesen mosolygott.
– Nos, hogy tetszenek közelről? – kérdezte, és felemelte a topot, mellei pedig előbukkantak. A mellbimbók sötét cseresznyevörösek voltak, és pontosan a mellei közepén meredtek előre. Természetesen az egész váratlanul ért, és kellett magam, hogy újra az útra figyeljek. Mostmár tényleg elpirultam. Nem mintha korábban nem láttam volna melleket, de most az egész olyan készületlenül ért.
– Nos, mit gondolsz? – kérdezte, és az ördögi mosoly visszatért az arcára.
– Nagyon... Szóval nagyon... – csak nyögtem, és keresgéltem a szavakat.
– Nagyon milyenek? – kérdezte, és lassan végighúzta a kezét a combomon.
– Nagyszerűek! – vágtam ki magam. Ez váratlanul érte Katiet, de csak mosolygott.
– Minden srác ezt mondja. Nehéz őszintének lenni ilyen előélettel – mondta, és felsóhajtott. – Azt hiszem, ideje meghálálnom, hogy értem jöttél, és megmentetted az életemet.
A kezei feljebbkúsztak a lábamon, és megálltak a nadrág cipzárjánál. Lassan kicipzározta, s előbukkant a boxerből a farkam, félig megkeményedve, de minden másodperccel egyre keményebben. Kis kezével kiszabadította, és körbefogta. Föléhajolt, és gyorsan, finoman megnyalta a végét, és a kezével lassan elkezdte fel-le simogatni. Ekkorra már kivakartam magam a boxeremből, a nadrágom és az övem a bokámnál volt, így száguldottunk 140-el a Los Angelesi autópályán. Katie a másik kezével folytatta, baljával félresöpörte a ticseit az arcából, s lassan mind a huszonkét centimet meleg, nedves szájába eresztette. A nyelvével a dákóm végén játszadozott, néha pedig abbahagyta, hogy finoman szopogassa. Éreztem, ahogy nagyot nyelt, amikor a makkom végre a torkát érte, de nem lett rosszul, vagy ilyesmi. Lassan kiengedte a szájából, csak a végét hagyta benn, úgy szopogatta, mint egy kisgyerek a nyalókát, aztán megint nekilátott, hogy lenyelje az egészet.
Majd' megőrültem, annyira jó volt, ahogy ez a kis fiatal színésznő szopott. Szabad jobb kezével a golyóimat simogatta, egészen a fenekemig. Tudtam, hogy nem bírom tovább, és mikor kiengedte a szájából az egészet, és nyalogatni kezdte a mogyoróimtól a makkig, éreztem, hogy a golyóimban robban az a csodálatos érzés.
Katie is érezhette, hogy nem bírom már, mert megint rábukott a farkamra, és keményen szopta. Figyelmeztetni akartam, hogy mindjárt ereszteni fogom, de csak nyögni tudtam. A fenekem megrándult, ahogy a szájába robbantam, és telelőttem a torkát. Legalább háromszor rándultam meg, és láttam, hogy a nedveimből a mellére is jutott. Mikor végre végeztem, kiengedte a szájából a dákóm és tovább nyalogatta. Ahogy kinyitotta a száját, láttam, hogy tele van a fehér folyadékkal. Aztán mint egy profi kurva, az egészet egyetlen nagy korttyal lenyelte, egy csepp sem maradt. Az ujjaival összegyűjtötte, ami a farkamon maradt, aztán szépen tisztára nyalta. Visszacsomagolta a dákóm a boxerembe, és visszahúzta rám a nadrágomat is, visszacipzározta, és úgy dőlt vissza az ülésbe, mintha nem történt volna semmi, mintha nem most részesített volna életem egyik legjobb szopásában.
– Köszi mégyegszer. Hogy segítettél – mondta.
Csak bólintani tudtam, még mindig a történtek hatása alatt.
Ekkor vettem észre, hogy elfelejtettem bekanyarodni az irodánál.
– A francba! Lekanyarodok itt, és valahogy visszamegyünk az irodához – mondtam Katienek.
Le is kanyarodtam, és elhajtottam egy lerobbant motel mellett, aminek az volt a neve, hogy Aludj és menj! Katie lenyúlt, és megint megragadta a farkam.
– Hé... Te is arra gondolsz, amire én? – kérdezte rekedten.
Láttam már a szemem sarkából is, hogy ez az a fajta motel, ahová a pasik a kurváikat el szokták vinni. Ráadásul itt ült mellettem egy pompás csaj, aki szexért könyörög.
– Hát persze! – kacsintottam rá. Megfordultam az autóval, és leparkoltam a motelnél. Katie kiugrott, és bement. Mivel már dél körül járt az idő, sejtettem, hogy a legtöbb szoba üres. Katie öt perc múl vissza is jött, kezében egy szobakulccsal.
– A portás a hotel hátsó részén adott nekünk szobát, egy teljesen eldugott helyen. Valahol arra – mutatott az épület jobb oldala felé.
Visszaült a kocsiba, én pedig a ház mögé hajtottam. Ezen az oldalon mi parkoltunk egyedül, ami biztató volt.
Megtaláltam a szobát és kinyitottam az ajtót, felkapcsoltam a halovány villanyt. A szoba közepén egy hatalmas ágy állt, mellette kis asztal, és más semmi. Persze másra nem is volt szükség: Katie az ágyra lökött, és rámugrott, és lovaglóülésben a derekamra ült. Szétterpesztett lábai között láttam, hogy nincs rajta bugyi, és egy kis barna csík kivételével a dombocska fölött szép simára van simítva a bőre. Katie egy percnyi habozás nélkül levetkőzött, de a hosszú fekete csizmáit magán hagyta. A punciját finoman a dákómhoz dörzsölte a nadrágomon át. Felnyúltam, és játszottam kicsit a melleivel. Lehajolt, és gyengéden megcsókolt, nyelveink szenvedélyesen táncoltak. Az egyik kezemmel a szíjamat próbáltam kioldani, s letolni a nadrágom, közben a másik kezem két ujját bedugtam Katie puncijába. Nem volt olyan szűk, mint ahogy gondoltam, de éppen csak annyira volt kitágulva, hogy az ujjaimmal kényelmesen simogathassam. Mikor végre megszabadultam a nadrágomtól, kihúztam Katieből az ujjaimat, a lányt a dákóm fölé emeltem, és lassan ráhúztam. Amikor a makk becsusszant, Katie nyögött egyet, kis puncija megpróbált a méretemhez igazodni. Lassan teljesen belécsúsztam, a medencecsontja a derekamhoz ért. Gyengéden lovagolt fel-alá a farkamon, s én két ujjammal a csiklóját simogattam.
Erre megint felnyögött, s újra lehajolt, hogy megcsókoljon. Aztán vad vágtába csapott át, fel-le. Én is nagyokat löktem rajta, a csípőmet fel-felemeltem, amennyire csak bírtam. Ezalatt egyre gyorsabban dörzsölgettem a csiklóját, s ő egyszerre csak hangosan felsikoltott az orgazmustól. Éreztem, ahogy a hasamra csöpög, és ahogy összeértünk, hangosan cuppogott. Még innen is érztem az illatát, erős volt és édes, az ártatlanság és egyben a szenvedélyes nő illata.
Megragadta, és egyre keményebben húztam rá a farkamra. A mellei ütemre emelkedtek és süllyedtek, és Katie sikoltozott ez elfojtott kéjtől.
Pózt váltottunk, lefektettem az ágyra, és így kezdtem ki-benyomulni benne. A lábait a vállamra emeltem, hogy jobban odaférjek. Ahogy keményen dugtamm a melleit is simogattam. Megint figyelmeztetni akartam arra, hogy mindjárt elélvezek, de csak annyit jött ki belőlem, hogy "AHHH! ", de nem hiszem, hogy számított volna. Még két lökés, és máris hatalmasat lőttem szomjas barlangjába. Hullám jött hullám után, és egy kicsi máris kicsöppent a puncijából. Ahogy kihúztam a farkam, cuppant egyet, s én Katie mellé feküdtem, mindketten ott ziháltunk az ágyon.
Ott feküdtünk és aludtunk együtt úgy egy óráig, aztán kimentem zuhanyozni. Katie utánam jött, és a zuhany alatt folytattuk kis játékunkat. De ez más egy másik történet.
Katiet még hét előtt hazavittem, és még visszamentem az irodába. Julie már bezárta az ajtót, és éppen az autójába szállt be.
– Minden rendben ment Katievel? Aggódtam, amiért nem telefonáltál – mondta kissé szomorúan.
– Persze, minden rendben. Csak megálltunk beszélgetni erről-arról. Tudod, hogy megy ez – mondtam.
– Hát talán egyszer mi ketten is elbeszélgethetnénk így – mondta egy mindenttudó mosollyal, aztán feltekerte 911-es Porschéje ablakát, és elhajtott.
– Minél előbb, annál jobb – mondtam magamban. – Remélem, minél hamarabb.